A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel

Barna, Szilvia and Füleky, György (2007) A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel. Agrokémia és Talajtan, 56 (2). pp. 285-300. ISSN 0002-1873

Text agrokem.56.2007.2.7.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2027. Download (218kB)

Abstract

Kísérletsorozatunkat azzal a céllal állítottuk be, hogy angolperje (Lolium perenne) tesztnövényre alapuló gyors növényi biotesztben, laboratóriumi körülmények között, növényélettani válaszreakciókkal jellemezzünk Cd- Pb- vagy Cu-terhelésnek kitett gyengén savanyú homoktalajt [K A : 25; szervesanyag-tartalma: 2,02%; pH(H2O): 5,7; pH(KCl): 4,89] a jelenleg hazánkban érvényben lévő 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes miniszteri rendeletben foglalt talajszennyezettségi határértékek tükrében. A dolgozat témaválasztását az indokolta, hogy nincsenek a nehézfémek ökoszisztémára gyakorolt toxikus hatását reprezentáló, a talajok nehézfém-szennyezettségét határértéken jellemző, növényi paramétereket alkalmazó növényi bioteszt-módszerek.Az 500 ml űrtartalmú tenyészedényekkel beállított növényi bioteszt két részből állt. Az első periódusban 10 nap alatt 45 db tenyészedényben egyenként 2–2 g desztillált vízzel átitatott háztartási vattán 2–2 g angolperje magból előneveltük a tesztnövényeket. A kísérletsorozat második periódusában zajlott a tesztnövények Cd- Pb- vagy Cu-terhelése 1–1 nehézfémmel. Minden nehézfém-terhelési ciklusban 3 ismétlésben 5 kezelést állítottunk be: 0-, 0,75-, 1-, 2- és 4×-es terhelést alkalmazva, amelyből az 1×-es terhelések a 10/2000. (VI. 2.) KÖM–EÜM–FVM–KHVM együttes rendelet „B” (szennyezettségi) talajhatárértékei voltak. A 2 mm-es szitán átrostált, 200 g/tenyészedény teszttalajba oldott formába kevertünk kadmium-acetátot, ólom-acetátot, vagy réz-szulfátot terhelési szint szerint, majd rákerültek a 10 napig előnevelt növényeket tartalmazó vattapárnák. Kéthetes terhelés után mértük a hajtásmagasságot, a hajtások zöld-, ill. száraztömegét, nedvességtartalmát, nehézfém-tartalmát aktuális nehézfémre, valamint a gyökerek tömegét és aktuális nehézfém-tartalmát. Az alkalmazott Cd-, Pb- és Cu-terhelések során mért értékek adatsorait az akut toxicitás EC vizsgálati végpontjai alapján, valamint regresszióanalízis segítségével is értékeltük, kiemelve azokat a növényparamétereket, amelyek esetében a szennyezettségi talajhatárértékeken jelentkezett először az akut toxicitás értékelhető formában.Eredményeink azt mutatták, hogy a gyors növényi biotesztünkben vizsgált növényélettani paraméterek közül mindhárom vizsgált nehézfémnél (Cd, Pb és Cu) az angolperje hajtásmagasságára gyakorolt károsító hatás a legjobb mutatója a teszttalaj nehézfém-szennyezettségi határértékének, vagy az azt meghaladó nehézfém-szennyezettségnek. A hajtásmagasság-csökkenés ugyanis értékelhető mértékben a Cd (10,1%) és a Pb (16%) esetében a szennyezettségi határértéknél jelentkezett először. A Cu már a határértéket megelőző, 0,75%-ös terhelési szinten is EC10 feletti, 10,3%-os hajtásmagasság-csökkenést okozott, amely adat figyelmeztet egy esszenciális mikroelem felhalmozódásának veszélyeire a táplálékláncban. Környezet-toxikológiai szempontból a talaj ólom-, valamint rézszennyezettségének értékeléséhez ugyancsak jól használható paraméter az angolperje gyökértömegének csökkenése, mivel mindkét nehézfém esetén a szennyezettségi határértéken haladta meg először a károsító hatás mértéke az akut toxicitás első kritikus értékét (Pb: 12%, Cu:14,8%). Mindent egybevetve, bár az általunk alkalmazott kísérletes ökotoxikológiai teszt egy laboratóriumi tenyészedényes gyors növényi bioteszt, a dolgozatban ismertetett beállítási paraméterek mellett alkalmas volt a Cd-, Pb- és Cu-szennyezett, enyhén savanyú teszttalaj jellemzésére a szennyezettségi talajhatárértékek tükrében. Megtaláltuk azt a két növényélettani paramétert (Cd-, Pb- és Cu-szennyezés: hajtásmagasság, Pb-, és Cu-szennyezés: gyökértömeg), melyek fent leírt vizsgálati módszerrel jelzés értékű, kiegészítő információkat adhatnak egy talajszennyezettségi határértéket meghaladó Cd-, Pb- vagy Cu-terheltségre. Az általunk ismertetett növényi bioteszt-módszer azonban továbbfejlesztést igényel talajtípusok, a talajban több nehézfém talajhatárérték feletti egyidejű jelenléte, valamint a nehézfémmel szennyezett talajon környezettoxikológiai jellemzésére alkalmas, további növényfajok kiválasztása tekintetében.

Actions (login required)

Edit Item