Indukált fitoextrakció alkalmazása extrémen szennyezett földszerű anyagon

Farsang, Andrea and Cser, Viktória and Barta, Károly and Mezősi, Gábor and Erdei, László and Bartha, Bernadett and Fekete, István and Pozsonyi, Edina (2007) Indukált fitoextrakció alkalmazása extrémen szennyezett földszerű anyagon. Agrokémia és Talajtan, 56 (2). pp. 317-332. ISSN 0002-1873

Text agrokem.56.2007.2.9.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2027. Download (1MB)

Abstract

Munkánk célja az volt, hogy modellezzük az indukált fitoextrakció alkalmazásának lehetőségét extrém talajszennyezettség esetén. A kutatásunkat több irányvonal köré csoportosítottuk:Különböző fémfeltárási módszerekkel meghatároztuk a talaj nehézfémtartalmát, illetve egy speciális szekvenciális feltárási sorral a különböző mobilitású elemhányadokat elkülönítettük. Ennek segítségével kerestük a legjobban alkalmazható fitoremediációs eljárást.Tenyészedény-kísérlet során különböző arányban (1:1, 1:2, 2:1, 3:1) tavi iszappal kevert szennyezett közeg toxikus anyagait –megfelelően kiválasztott kelátképző segítségével –indukált fitoextrakcióval csökkentettük.Megállapításaink a következőkben összegezhetők:–A kísérleti parcellákon vizsgált hőmérsékleti viszonyok, a talaj–víz–növény kapcsolatrendszer szempontjából fontos talajtani paraméterek szélsőséges élőhelyet, talajviszonyokat tükröznek: magas pH, a fizikai paraméterekből adódóan szélsőséges víz- és hőgazdálkodási tulajdonságok.–A vizsgálati parcellák anyagának királyvíz-oldható ún. „összes” nehézfém-tartalma mind a hét vizsgált elemet tekintve többszörösen meghaladja a 10/2000. KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi „B” határértéket. A magas nehézfémtartalom a növényi fejlődést gátolta. Ennek kiküszöbölésére a tenyészedény-kísérlet során különböző arányú hígításokkal dolgoztunk, a szennyezett talajt nehézfém mentes tavi iszappal kevertük.–A különböző mobilitású elemhányadok elkülönítése, valamint az indukált fitoextrakcióhoz szükséges kelátképző mennyiségének meghatározására szekvenciális feltárást végeztünk. Az extrakciós eljárás során öt fémet vizsgáltunk: Cd, Ni, Zn, Cu és Pb. A fémtartalom felvehetősége alapján mintáinkban a legkisebb (0–5%) arányban mobilis az Pb, 10–20% a mobilis rész aránya a Cu esetében, 20–30% a Ni esetében, és legmagasabb (40–60%) a Zn és Cd esetében.–A kelátkezelés hatására a minták felében megemelkedett a növények által felvett nehézfém mennyisége. A növekedés általában 8–30% között volt, de kimagasló, minden várakozást felülmúlt a nádképű csenkesz 2:1 arányú hígítás melletti 174%-os Cu- és 146%-os Zn-felvétele. Mind a napraforgó, mind a nádképű csenkesz esetében a szennyezett talaj:tavi iszap 1:1, 2:1, 1:2 arányú keverékek bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Mivel vizsgálataink a keverési arányokat illetően 4–4, a növényeket illetően pedig 2–2 független párhuzamos mintával zajlottak, eredményeink csak tendencia jelleggel értelmezhetők.–A talajban történő változások nyomon követése során az edények feltalajának elemtartalmát (melyet a fitoremediációs folyamat érintett) összevetettük az edények alsó harmadában levő elemtartalommal. A legnagyobb koncentrációcsökkenés a feltalajban ott tapasztalható, ahol a keverési arány 2:1, vagyis két rész szennyezett talajhoz 1 rész tavi iszapot kevertünk. Ez esetben az igen magas elemtartalom megfelelő alapot adott a növényi mikroelem-felvételhez, ugyanakkor az egy rész tavi iszap hozzáadása sokat javított a földszerű anyag talajtani paraméterein és felvehető tápanyagtartalmán egyaránt.

Actions (login required)

Edit Item