Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II.

Kádár, Imre and Morvai, Balázs (2008) Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. II. Agrokémia és Talajtan, 57 (1). pp. 97-112. ISSN 0002-1873

Text agrokem.57.2008.1.9.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2028. Download (220kB)

Abstract

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a tavaszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült összes és az NH4-acetát+EDTA-oldható Zn-, Cu-, Cr-, Cd- és Hg- tartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15, 30, 60 g/kg/3 év iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A tenyészedény-kísérletből levonható főbb tanulságok:–Annak ellenére, hogy a maximális iszapterheléssel az éves szinten kiadható, ill. engedélyezett Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiségeket 10–14-szeresen léptük túl három éven át, a tavaszi árpa átlagos szemtermése közel 5-szörösére, a szalma termése 3,5-szeresére nőtt a kontrollhoz képest a 3. évében, depresszió nem jelentkezett korábbi vizsgálataink szerint (Kádár & Morvai,2007). Az iszap 6,1 pH-értékkel, 35% szervesanyag- és 4,6% Ca-tartalommal rendelkezett. Savanyú talajokon nőtt a pH, karbonátos talajokon viszont mérséklődött a talajok Scheibler-féle CaCO3 %-ával együtt. A talajok kalciumban gazdagodtak, míg karbonátban elszegényedtek. A maximálisan adott 2% szerves anyag a talajban kimutatható volt, a szerves anyag nem bomlott el. A homoktalajokban a szervesanyag-mennyiség pl. megnégyszereződött. A talajok összes-sótartalma 0,7 g/kg mennyiséggel emelkedett a maximális terheléssel. –Az iszappal adott cink, réz, króm és kadmium közelítően 100%-a, a higany 80%-a megtalálható volt a 3. év végén a talajban. A kísérlet 1. éve után ugyanitt a bevitt Zn-, Cu-, Cr- és Cd-mennyiség csak kb. 60%-a volt kimutatható cc. HNO3+ cc. H2O2 feltárással, míg a Hg méréshatár alatt maradt. Az NH4-acetát+EDTA-oldható frakcióban a kísérlet 1. évében a Zn, Cu és Cd 30–40%-át, a Cr kevesebb, mint 1%-át azonosítottuk. A 3. év után ezzel szemben a Zn, Cu és Cd 70–80%-át, a Cr 2–10%-át találtuk, míg a Hg továbbra is a kimutatási határ alatt maradt. – A tavaszi árpa melléktermésének Zn-, Cu- és Cr-tartalma 2–4-szeresére, Cd-tartalma 11-szeresére nőtt a maximális terhelésnél. A magtermésben a Zn- és Cu-koncentráció szintén 2–3-szorosára, míg a Cd egy nagyságrenddel emelkedett. Hg-akkumuláció sem a melléktermésben, sem a magban nem volt kimutatható. A mag krómban sem dúsult. A terhelési határértékek túllépése ellenére a tavaszi árpa takarmányozási célra alkalmas maradt, sőt a magtermés emberi fogyasztásra is a Cr-, Cd- és Hg-kezelésekben.

Actions (login required)

Edit Item