A mészfelhalmozódás földtani okai Közép-Magyarország talajaiban

Fügedi, Ubul and Pocsai, Tamás and Kuti, László and Horváth, István and Vatai, József (2008) A mészfelhalmozódás földtani okai Közép-Magyarország talajaiban. Agrokémia és Talajtan, 57 (2). pp. 239-260. ISSN 0002-1873

Text agrokem.57.2008.2.2.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2028. Download (3MB)

Abstract

Magyarország középső részén (a Balaton és a Tisza között) a talajvíz ingadozási zónája felett gyakran vastag mészakkumulációs szint fejlődik ki. Karbonátiszapok válnak ki a Duna–Tisza közi hátság szikes tavainak fenekén is. Az ország egyéb vidékein e folyamatok jelentősége alárendelt. A hátságot felépítő homokot és löszt a Duna hordalékából, a karbonátásványokat pedig a Dunántúli-középhegység porló karbonátos kőzeteiből, a jégkorszakban fújta jelenlegi helyükre a szél. A konszolidált üledékekben az elemek többségének át- és felhalmozódását három folyamat határozza meg: a talajosodás, a lefolyástalan, időszakos tavacskák kialakulása és a kapilláris vízmozgás (az üledék összetétel e, a csapadékviszonyok és a talajvíztükör helyzete). E hatásokat egy, Fülöpházához közeli mintaterületen tanulmányoztuk két szelvényben. Szignifikáns különbségeket mutattunk ki a tavi és a kapilláris vizekből kiváló mésziszapok összetételében. A tavi mésziszapokban inkább a kalcium, a pórusvizekből kiváló mészfokokban inkább a magnézium halmozódik fel. A korrodált karbonátkristályok relatív Sr-tartalma az „eredetinél” nagyobb (Ca/Sr = 410), a kapilláris víz bepárlódásával kialakuló mészkiválásoké pedig annál kisebb (Ca/Sr = 730), mivel a kalcium a stronciumnál könnyebben oldódik ki a szélfútta, kristályos karbonátszemcsékből. A tavi mésziszapokban és a fosszilis talajszint alatti mészakkumulációs szint karbonátiszapjában is relatíve kevés a kalcium, mivel a szin- és anadiagenetikus folyamatok közben a növények azt a magnéziumnál és a stronciumnál is intenzívebben hasznosítják.

Actions (login required)

Edit Item