Antropogén hatásra módosult fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok értékelése Szeged és környéke talajaiban

Puskás, Irén and Prazsák, István and Farsang, Andrea and Maróy, Péter (2008) Antropogén hatásra módosult fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok értékelése Szeged és környéke talajaiban. Agrokémia és Talajtan, 57 (2). pp. 261-280. ISSN 0002-1873

Text agrokem.57.2008.2.3.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2028. Download (1MB)

Abstract

Az emberi beavatkozásoknak köszönhetően Szeged város és környékének talajai jelentősen megváltoztak mind fizikai, kémiai, mind biológiai tulajdonságaikat illetően. A fizikai és kémiai talajtulajdonságok felmérése céljából 25 szelvény szintjeiből történt mintavételen túl 10 helyszínen a mezofauna vizsgálatához szükséges feltalajvételre is sor került az általunk előre kijelölt három zónában (belváros, külváros, külterület). A talajtulajdonságok tárgyalása során világossá vált, hogy az egyes talajtani paraméterek milyen fokú módosuláson mentek keresztül az intenzív emberi beavatkozások hatására. Az összes oldott só kivételével valamennyi diagnosztikai talajparaméter kiválóan jelzi a városi talajok antropogenitását egyrészt mennyiségük megváltozásával, másrészt szelvénybeli eloszlásuk módosulásával. A műtermék megnövekedett mennyisége, az ingadozó humuszkoncentráció, illetve nitrogéntartalom, a gyenge humuszminőség, a magas és ingadozó karbonáttartalom és az ahhoz kapcsolódó pH-változás, a módosult talaj fizikai féleség mind az emberi befolyás következtében átalakult talajokról árulkodik. A biológiai paraméterek vizsgálata során az Oribatida és Collembola közösségek diverzitását a génuszdiverzitással adtuk meg. Két városi régió páncélosatka-közössége közötti hasonlóságot a Sørensen index-szel fejeztük ki. Eredményeink alapján – hasonlóan MAGURA és munkatársai (2006) megállapításaihoz – elmond- ható, hogy a belvárosi és a várost közvetlenül övező természet közeli élőhelyek között kialakult átmeneti zónában nagyobb diverzitást mutattunk ki, mint az előző kettőben. Úgy tűnik, hogy ez az átmeneti zóna a belváros körül egy viszonylag stabil és megfelelően heterogén élő hely ahhoz, hogy folyamatosan biztosítsa a fajkészletet a városmag és a külső területek felé. Szeged körkörös városszerkezetének köszönhetően fokozatos átmenet biztosítható a belváros és a várost övező területek között. Mivel hiányzik az egységes iparvárosi zóna, a belváros és a külterületek közötti átmeneti zóna puffer és refúgium szerepet játszhat a talajlakó ízeltlábú álla- tok számára.

Actions (login required)

Edit Item