A kötődési jellemzők és multiimpulzív tünetek kapcsolata evészavarokban | The relationship of attachment features and multi-impulsive symptoms in eating disorders

Szalai, Tamás Dömötör (2017) A kötődési jellemzők és multiimpulzív tünetek kapcsolata evészavarokban | The relationship of attachment features and multi-impulsive symptoms in eating disorders. Orvosi Hetilap, 158 (27). pp. 1058-1066. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30788.pdf Download (470kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A kötődési diszfunkciók meghatározzák a borderline személyiségzavart, amely a multiimpulzivitás gyakori háttértényezője. A kötődés és a multiimpulzív evészavarok kapcsolata mégis szinte feltáratlan. Célkitűzés: Multiimpulzív és klasszikus evészavarosok, illetve evészavartól mentes személyek kötődésének összehasonlítása; továbbá feltárni, hogy a kötődés mennyire magyarázza a multiimpulzív tüneteket. Módszer: Keresztmetszeti online kérdőíves vizsgálat (148 nő, átlagéletkor: 30,9 év), amely e három csoportban mérte az anyai, apai és felnőtt kötődést, a depressziót, a szorongást, az evészavar- és multiimpulzív tüneteket. Eredmények: Az evészavartól mentes csoport 41,3%-a, a klasszikus evészavarosok 17,6%-a, a multiimpulzív csoport 11,8%-a biztonságosan kötődött. A legsúlyosabb evészavartünetek (F₍₂₎ = 17,733) és legalacsonyabb apai gondoskodás (F₍₂₎ = 3,443) a multiimpulzív evészavarosokat jellemezték. A kötődési aggodalmaskodás és bizalmatlanság a multiimpulzív tünetek 14,5%-át magyarázta, ám a depresszióra korrigálva csak utóbbi bizonyult a multiimpulzivitás prediktorának (t = 5,166, p<0,01). Következtetés: A multiimpulzív személyek tüneti és kötődési szempontból is az evészavarosok különálló csoportját alkotják. A negatív hangulatok kezelése terápiás potenciállal bírhat esetükben. Az apai gondoskodás, kötődési aggodalmaskodás, bizalmatlanság terápiás jelentőségének feltárásához longitudinális vizsgálatok szükségesek. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1058–1066. | Abstract: Introduction: Attachment dysfunctions determine borderline personality disorder, which is a frequent background factor of multi-impulsivity; however, the relationship between attachment and multi-impulsive eating disorders is almost unexplored. Aim: To compare attachment features of multi-impulsive and classical eating disorder patients with individuals without eating disorders, and to test attachment as a predictor of multi-impulsivity. Method: A cross-sectional survey (148 females, mean age: 30.9 years) investigated maternal, paternal and adult attachment, depression, anxiety, eating disorder and multi-impulsive symptoms in these groups. Results: Altogether 41.3% of the individuals without eating disorders, 17.6% of classical and 11.8% of multi-impulsive eating disorder patients had secure attachment. Multi-impulsive patients had the most severe eating disorder symptoms (F₍₂₎ = 17.733) and the lowest paternal care (F₍₂₎ = 3.443). Preoccupied and fearful attachment explained 14.5% of multi-impulsive symptoms; however, with adjustment for depression only latter one remained the predictor of multi-impulsivity (t = 5.166, p<0.01). Conclusion: Multi-impulsives are a distinct subgroup of eating disorder patients from the aspects of both symptoms and attachment. Handling their negative moods may hold therapeutic potentials. Longitudinal studies are required to investigate the therapeutic value of paternal care, attachment preoccupation and fearfulness. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1058–1066.

Actions (login required)

Edit Item