Eső hatása a Csorsza-patak vízgyűjtőjének téli hidrológiai folyamataira

Horel, A. and Bakacsi, Zs. and Dencső, M. and Farkas, Cs. and Gelybó, Gy. and Kása, I. and Tóth, E. and Molnár, S. and Koós, S. (2017) Eső hatása a Csorsza-patak vízgyűjtőjének téli hidrológiai folyamataira. Agrokémia és Talajtan, 66 (1). pp. 61-77. ISSN 0002-1873

Preview

Text 0088.2017.66.1.4.pdf Download (828kB) | Preview

Abstract

A vizsgálat 42 órája alatt (2016. február 3–4.) és az előtte lévő öt hónapban összesen négy nagyobb mennyiségű csapadékesemény történt a Csorsza-patak vízgyűjtő területén. A vizsgált esőzés időszakában 21,6 mm csapadékmennyiség hullott összesen a vízgyűjtő területére 5 órás intervallumban. A csapadékesemény első órájában a patak zavarosság értéke majdnem megduplázódott, viszont így is viszonylag alacsony szinten maradt a későbbiekben mért értékekhez viszonyítva. Az esőzés kezdetét követő 7. órában emelkedett meg jelentősen a zavarosság mértéke, több mint 14-szeresére, a 13–14. órában pedig 34-szeresére nőtt a vizsgálat előtti naphoz viszonyítva. A Csorsza-patak zavarosságának nagysága nem sokkal a tetőzést követően nagy mértékben lecsökkent, 13 órával később pedig hasonló értékeket mutatott, mint a vizsgálat előtti esőzés nélküli időszakban. A nagyobb esőzések alkalmával az alacsonyabb területeken fekvő, minimális lejtésű szántó esetében telítettséghez közeli talajnedvesség-tartalom volt megfigyelhető, míg a legkisebb talajnedvesség-tartalom ingadozás az esőzést követően a gyepes és az erdős területekre volt jellemző. A jelen vizsgálatban összegyűjtött adatok alapján a Csorsza-patakból a Balatonba bekerülő talajhordalék mennyisége a téli időszakban, az erozív esőzések gyakoriságának ismeretében könnyebben és pontosabban becsülhető. Annak érdekében, hogy az éves átlag lebegtetett hordalék mennyiségének a becslését pontosabban el tudjuk végezni, több időszakos mérésre volna szükség. Munkánkat az OTKA K—101065 projekt, az OTKA PD—116157 és OTKA PD—116084 kutatási projekt, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Külön köszönet Mózes Mariann és Bányász Ágnes részére a laboratóriumi vizsgálatokban nyújtott segítségükért, valamint Szegvári Győző és kollégáinak a zánkai vízminták gyűjtésében való hatalmas segítségükért. | The amount of suspended sediments leaving the Csorsza catchment area over time was investigated on the basis of turbidity measurements. These were taken at a distance of approximately 3.4 km from the vegetative study sites daily until the start of the erosive rain event, and every one or two hours during and after the event for a total of 42 hours. Soil water contents and soil temperatures were continuously measured at three depths (15, 40 and 70 cm below the surface), while overall weather data were obtained either from local measurements at the sites (for precipitation) or from meteorological stations close to the pilot area (for other meteorological variables). During an erosive rainfall event (precipitation = 21.6 mm; 3 Feb. 2016), a rain gauge was placed at the study site to measure precipitation intensities. During the 3-hour heavy rain event, precipitation rates of 5, 6 and 6 mm/h were recorded. Water turbidity measurements showed a good correlation with the amount of precipitation. During the erosive precipitation event, water turbidity increased considerably to approximately 6 times the background value (from 30–70 FNU to 300 FNU, where FNU stand for Formazin Nephelometric Unit) within two hours of the rain event. The greatest turbidity (~900 FNU) was measured 6 hours after the initial spike; but 5 hours after the peak the measured turbidity values were already similar to values prior to the precipitation event.

Actions (login required)

Edit Item