Használt termálvíz mezőgazdasági elhelyezésének (öntözés) hatása a talaj kicserélhető nátrium tartalmára és az összes oldott sótartalmára

Kun, Ágnes and Bozán, Csaba and Oncsik, B. Mária and Barta, Károly (2017) Használt termálvíz mezőgazdasági elhelyezésének (öntözés) hatása a talaj kicserélhető nátrium tartalmára és az összes oldott sótartalmára. Agrokémia és Talajtan, 66 (1). pp. 95-110. ISSN 0002-1873

Preview

Text 0088.2017.66.1.6.pdf Download (162kB) | Preview

Abstract

Hazánkban a szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli az aktuális mezőgazdasági gyakorlat módosítását az öntözés területén is. Az adaptáció egyik fontos eleme lehet az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.), mint alternatív vízforrások öntözéses hasznosítása. Kísérletünkben egy intenzív afrikai harcsa-nevelő telepről származó használt termálvizet és Körös vizet használtunk fel energiafűz öntözésére egyéves liziméteres kísérletben. Az öntözéses kísérlet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) szarvasi Liziméter Telepén valósult meg. A kísérletben 82-es fűz klón nyolcféle öntözéses kezelését alkalmaztuk. Eredményeink szerint a használt termálvíz minősége miatt öntözésre csak korlátozottan használható, mivel a szikesedésért leginkább felelős kémiai paraméterek (EC, SAR, nátriumszázalék és szódaegyenérték) értékei magasak. A vízminősége miatt (Körös víz felhasználásával) hígítással és gipsz javítóanyag hozzáadásával egy harmadik víztípust hoztunk létre (HG). A talaj kicserélhető kation tartalmában bekövetkező változásokat vizsgálva a használt termálvíz kiöntözése mellett a kicserélhető nátrium felhalmozódását mértünk valamennyi öntözési norma esetén. A hígított+kezelt öntözővíz (HG) mellett a talajban szignifikáns változás egy kicserélhető kation esetében sem történt. Körös víz öntözése mellett 15 és 30 mm öntözési norma esetén a hígított+kezelt vízhez hasonlóan jelentős változás nem történt, ugyanakkor a 60 mm-es öntözési norma mellett a nátriumtartalomban szignifikáns csökkenés volt kimutatható, amely a kilúgzásnak köszönhető. Az öntözetlen kezelésben a kicserélhető kalcium tartalom csökkenése mellett a magnéziumok mennyisége növekedett meg a talajkolloidok felületén, amely következtetésünk szerint természetes szikesedési folyamatok következménye. A talaj összes oldott sótartalma 0-40 cm mélységben a használt termálvizes öntözés után (60 mm öntözési norma) szignifikánsan különbözött a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékektől, ugyanakkor a kezelt víz (HG) felhasználása mellett a talaj összes oldott sótartalma a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékekhez hasonlóan változott és nem haladta meg a 0,05%-ot. A felhasznált öntözővizek talajra gyakorolt hatásának teljes körű értékeléséhez további talajvizsgálatokat tartunk szükségesnek, valamint a hosszú távú előrejelzések miatt a kísérletet folytatjuk több éven keresztül. Mindazonáltal megállapítható, hogy az elvégzett kísérletünk eddigi szakaszában az intenzív afrikai harcsanevelő telepről származó használt termálvíz jó minőségű vízzel való keverése és gipsz hozzáadása után felhasználható a talajvédelem szempontjából fenntartható módon, szolonyecesedés és sófelhalmozódás nélkül. | Because of the increasing frequency of extreme hydrological events in Hungary, conventional agricultural practices need to be modified in order to adapt to changing environmental factors. The development of new irrigation management practices, the use of water- and energy-saving methods and the reutilization of wastewater (agricultural effluents, treated wastewater, etc.) could be important elements in this adaptation. Used geothermal water (so called effluent water) from an intensive African catfish farm, water from the River Körös and improved effluent water were used in a lysimeter experiment for the irrigation of energy willow. The experiments were conducted at the Research Department of Irrigation and Water Management (OVKI) of the National Agricultural Research and Innovation Centre (NAIK) in Szarvas, Hungary. Seven irrigation treatments and one rain-fed control were applied in four replications during the 2015 vegetation period. The results demonstrated that the use of effluent water is limited by high values of the chemical properties responsible for sodification (EC, SAR, sodium content and bicarbonate toxicity,). For this reason, an improved form of effluent water produced by dilution and the addition of gypsum was also used for irrigation. Tests on changes in the exchangeable cation content of the soil showed that irrigation with effluent water led to the accumulation of exchangeable sodium at all the irrigation rates, while no significant changes were observed for any exchangeable cations in the case of diluted, treated effluent water. When water from the River Körös was used for irrigation no change in this parameter was recorded at irrigation rates of 15 or 30 mm, but the 60 mm irrigation rate resulted in a significant decline in the sodium content, associated with leaching. In the non-irrigated treatment a decrease in the exchangeable calcium content was accompanied by an increase in the quantity of magnesium on the surface of soil colloids, which could probably be attributed to natural sodification processes. After a year of irrigation with effluent water (at the 60 mm irrigation rate) the total dissolved salt content of the soil at a depth of 0-40 cm differed significantly from the values recorded in treatments given river water, but when the diluted, treated effluent water was applied, the total dissolved salt content in the soil was similar to that in the river water treatment and did not exceed 0.05%. Further soil analyses will be required to gain a better understanding of the effect of these irrigation sources on the soil, and the experiment will be continued for several years to give a long-term picture. It is clear from the present results, however, that effluent water from the intensive African catfish farm can safely be used for irrigation in a sustainable manner after mixing with good quality water and the addition of gypsum, without the danger of sodification or salt accumulation.

Actions (login required)

Edit Item