Kommunális szennyvíziszap, illetve vágóhídi hulladék komposzt hatása a talajra és a növényre szabadföldi kísérletben

Kádár, Imre and Petróczki, Ferenc and Hámori, Viktor and Morvai, Balázs (2009) Kommunális szennyvíziszap, illetve vágóhídi hulladék komposzt hatása a talajra és a növényre szabadföldi kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 58 (1). pp. 121-136. ISSN 0002-1873

Text agrokem.58.2009.1.11.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2029. Download (210kB)

Abstract

Kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottunk be 2000 tavaszán Mosonmagyaró-várról származó városi szennyvíziszappal (Moson-iszap) és vágóhídi hulladék komposzttal (ATEV-komposzt) csernozjom barna erdőtalajon, Sopronhorpácson. A talaj szántott rétegében a CaCO3 1% alatti, a pH(H2O) 7,8, a pH(KCl) 7,0, az Arany-féle kötöttség (KA) 40–42, a humusz- 2,5%, az NH4-N-, NO3-N-, AL-P2O5- és AL-K2O-tartalom 10, 6–9, 120–160 és 247–276 mg/kg értéket mutatott. A humuszos vályog talaj foszforral közepesen/kielégítően, káliummal jól ellátott volt. A szerves trágyákat 0, 25, 50, 100 és 200 t/ha friss tömegben alkalmaztuk. Az első évben cukorrépát, a 2. évben tavaszi árpát termesztettünk. Az 5 terhelési szint×4 ismétlés = 20 (egyenként 40 m² méretű) parcellát jelentett kísérletenként véletlen blokk elrendezésben. A kísérletben a szokásos üzemi agrotechnikát alkalmaztuk. A főbb eredmények: – A szerves trágyák által okozott maximális N-terhelés számításaink szerint elérte az 1500 kg/ha körüli N-mennyiséget. A cukorrépa termését és minőségét döntően a N-kínálat befolyásolhatta, amennyiben a PK-ellátottság kielégíthette a növény igényét. – A legnagyobb adagú (200 t/ha) friss szervestrágyázás nyomán 20 t/ha körüli gyökértermés-többlet képződött, termésdepresszió nem jelentkezett. A N-túlkíná-latra utalt viszont a tisztasági hányados, a digestio és a tiszta cukor %-ának visszaesése. Ezzel együtt nőtt a nemkívánatos K, Na és α-aminó N mennyisége a gyökérben, különösen a városi szennyvíziszap hatására. – A városi szennyvíziszap kisebb szervesanyag-tömege nagyobb minőségrom-lást okozott a répagyökérben, a maximális nyers- és tisztacukor-hozamot a 25 t/ha adag biztosította. A vágóhídi komposzttal több mint háromszor annyi nehezebben bomló, nagy CaCO3-tartalmú, de nitrogénben szegényebb szerves anyag került a talajba. A nyers és a tiszta cukor maximális hozama a legnagyobb (200 t/ha) adaghoz kötődött. Úgy tűnik, a vágóhídi komposzt lassú hatású N-forrásnak minősülhet. – A második évben termett tavaszi árpa termését a szervestrágyázás utóhatása nem módosította, feltehetően a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt. A vegetatív időszakban szárazság, érés idején esős periódus uralkodott. A kísérlet sajnos tovább nem folytatódott. – A növekvő városi szennyvíziszap-terheléssel emelkedett a talaj szántott rétegének cc. HNO3+cc. H2O2 oldható „összes” P-, S- és Cu-készlete. A vágóhídi komposzttrágya pedig – összetételéből eredően – igazolhatóan többleteket eredményezett Ca-, P-, S-, Na- és Sr-tartalmában. – Az NH4-acetát+EDTA-oldható elemek koncentrációi látványosabban módosultak a feltalajban. Mindkét szerves trágya növelte a K, P, Fe, S és Zn elemek mennyiségét a szántott rétegben. A talaj Mo-tartalma az iszaptrágyázással megkétszereződött, míg a komposzttrágyázással mintegy a felére csökkent a trágyázatlan kontrollhoz képest. A komposzttrágyával bevitt nagymennyiségű szerves anyag (52 t/ha) hatására visszaesett a Mn, Al, Pb, Ni, Co és Cd elemek oldható tartalma is. – Az iszaptrágyák növelték a talaj „összes” só, szerves-C, illetve humusz %-át, valamint az NH4-N és NO3-N mennyiségét az 1. évben, a cukorrépa betakarítását követően. Az összes-N %-át a nagyobb komposztadagok igazolhatóan emelték. Kimutatható volt a kezelt talajok humuszminőségének változása, a humifikáltsági jelzőszám mérséklődése. | A small-plot field experiment was set up in spring 2000 on chernozem brown forest soil in Sopronhorpács, which was treated with urban sewage sludge from Mosonmagyaróvár (Moson sludge) and slaughterhouse waste compost (ATEV compost). The ploughed soil layer contained less than 1% CaCO3 , had pH(H2O) 7.8, pH(KCl) 7.0, upper limit of plasticity according to Arany (KA) 40–42, 2.5% humus, and NH4-N, NO3 -N, AL-P2O5 and AL-K2O contents of 10, 6–9, 120–160 and 247–276 mg/kg, respectively. The humus-rich loamy soil was moderately/satisfactorily supplied with phosphorus, and had good supplies of potassium and moderate N-supplying capacity. The two types of organic fertilizer were tested in separate experiments in quantities of 0, 25, 50, 100 and 200 t/ha fresh mass, applied in early March 2000 and then ploughed into the soil. In each experiment there were five application levels, each in four replications, giving a total of 20 plots, each measuring 40 m², arranged in a random block design. Sugar beet (cv. Gina) was grown in 2000 and spring barley (cv. Jubilant) in the following year. The usual agronomic practices were applied in the experiment. The main results were as follows: – Calculations showed that the maximum N load caused by the organic manures was as high as around 1500 kg/ha. The yield and quality of sugar beet was influenced decisively by the available N quantity, provided the PK supplies satisfied crop needs. – In response to the highest rate (200 t/ha) of fresh organic manure a root yield surplus of around 20 t/ha was formed and no yield depression was noted. However, the decline in the purity quotient, digestion and pure sugar % was indicative of excessive N supplies. This was accompanied by an increase in the quantity of undesirable K, Na and α-amino N in the roots, especially in the case of urban sewage sludge. – The lower organic matter mass of urban sewage sludge caused a greater deterioration in beet quality. The maximum crude and pure sugar yields were obtained with a rate of 25 t/ha. Slaughterhouse compost added more than three times as much organic matter to the soil, and this had a high content of slowly decomposing CaCO3 but a lower content of nitrogen. The maximum yield of crude and pure sugar was associated with the highest rate (200 t/ha). This suggests that slaughterhouse compost represents a slow-acting N source. – The yield of spring barley, grown in the second year, was not modified by the after-effect of organic manuring, probably due to the unfavourable rainfall conditions. The vegetative period was dry, while there was a wet period during ripening. Unfortunately the experiment was not continued. – Increasing rates of urban sewage sludge led to a rise in the cc. HNO3+cc. H2O2-soluble “total” P, S and Cu contents of the ploughed layer, while the slaughterhouse compost resulted in significantly higher contents of Ca, P, S, Na and Sr, due to its composition. – The concentrations of NH4-acetate+EDTA-soluble elements were more markedly modified in the topsoil. Both types of organic manure increased the quantities of K, P, Fe, S and Zn in the ploughed layer. The Mo content of the soil was doubled by sewage sludge application, while it dropped to around half as the result of compost application, compared to the unfertilized control. In response to the large quantity of organic matter added with the compost manure (52 t/ha), there was also a decline in the soluble contents of Mn, Al, Pb, Ni, Co and Cd. – The sewage sludge increased the “total” salt, organic C and humus % of the soil and also the NH4-N and NO3-N quantities in the 1st year, after the sugar beet harvest. The total N % was significantly increased by higher compost rates. Changes could also be detected in the humus quality of the treated soils, with a reduction in the humification index.

Actions (login required)

Edit Item