A N-műtrágyázás hatása a csernozjom réti talaj nitrogénmérlegére és a NO3-N mélységi eloszlására 1990 és 2007 között

Izsáki, Zoltán (2010) A N-műtrágyázás hatása a csernozjom réti talaj nitrogénmérlegére és a NO3-N mélységi eloszlására 1990 és 2007 között. Agrokémia és Talajtan, 59 (2). pp. 233-248. ISSN 0002-1873

Text agrokem.59.2010.2.3.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2030. Download (263kB)

Abstract

A Szarvason 1989-ben, csernozjom réti talajon, négy-négy N-, P- és K-kezelés-kombinációval, 64 kezeléssel beállított műtrágyázási tartamkísérlet négy N-ellátottsági szintjén (0, 80, 160 és 240 kg·ha-1) vizsgáltuk a kiválasztott kezelésekben a talajok N-mérlegét, a NO3-N mélységi eloszlását a kísérleti periódus 4., 8., 11., 14. és 18. évében a 200–300 cm-es talajrétegben. A talaj mélyben karbonátos, a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, a művelt réteg pH(KCl) értéke 5,0–5,2, humusztartalma 3,0–3,2 %, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%. A kísérleti eredmények alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: – A 3,0–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talaj jó N-szolgáltató képességű, a 18 év alatt a növények által felvett N-mennyiség 2273 kg·ha-1 volt, ami éves átlagban 126 kg·ha-1 N-szolgáltatásnak felelt meg. A vízellátottságtól, ebből eredően a növények terméshozamától, valamint N-igényétől függően az évenkénti N-felvétel 40–275 kg·ha-1 között változott N-trágyázás nélkül. – A talaj N-mérlege 80 kg·ha-1 N-trágyázásnál negatív, azonban ilyen szintű N-ellátottságnál a növények átlagos N-felvétele 170 kg·ha-1·év-1 volt. A nagyobb N-adag (160, ill. 240 kg·ha-1) a N-felvételt átlagban csak 15–20 kg-mal növelte hektáronként, míg a terméshozamok szignifikánsan nem emelkedtek. Az évenkénti 80 kg·ha-1 N-trágyázás esetén és még N-trágyázás nélkül is előfordulhat NO3-N kimosódás, ha a hiányos vízellátottság miatt a növények kis terméshozamukkal nem képesek felvenni a rendelkezésre álló nitrogént. – A 160 kg·ha-1 N-trágyázás halmozott N-mérlege csak kismértékben volt negatív. A 18 évből 7 évben a növények N-felvétele 160 kg·ha-1 alatt maradt. A talaj természetes N-szolgáltatását is figyelembe véve a 160 kg·ha-1 N-adag termőhelyi viszonyaink között már túlzott, az évek többségében a növények potenciális termőképességének N-igényét már meghaladja, s NO3-N kimosódással járt együtt. – A 240 kg·ha-1 N-trágyázás halmozott N-mérlege pozitív és 18 évből 11 évben a növények N-felvétele nem érte el a hektáronkénti 240 kg-ot. Ezen a N-ellátottsági szinten a terméshozamok már nem növekedtek, egyes években termésdepresszió mutatkozott és a NO3-N kimosódás jelentős volt. – A szélsőségesen csapadékos és száraz időjárás miatt bekövetkezett talajvízszint-emelkedés, majd -süllyedés jelentős mértékű NO3-N kimosódást okozott. | The N balance of the soil and the depth distribution of NO3-N in the 200–300 cm soil layer was studied at four N supply levels (0, 80, 160 and 240 kg·ha-1) in selected treatments in the 4th, 8th, 11th, 14th and 18th years of a long-term mineral fertilization experiment set up in 1989 on a chernozem meadow soil in Szarvas with 4N×4P×4K = 64 treatment combinations. The soil was calcareous in the deeper layers, with an 85–100 cm humus-containing layer characterized by pH(KCl) 5.0–5.2, humus content 3.0–3.2%, upper level of plasticity according to Arany (KA) 50 and clay content 32%. The following conclusions could be drawn from the experimental results: – The chernozem meadow soil, which had a humus content of 3.0–3.2%, possessed good N-supplying capacity; the total N quantity taken up by the plants over the course of 18 years amounted to 2273 kg·ha-1, equivalent to a mean annual N supply rate of 126 kg·ha-1. The annual N uptake ranged from 40–275 kg·ha-1 in the unfertilized plots, depending on the water supplies, the consequent crop yields and the N requirements of the crop. – The soil N balance was negative at the 80 kg·ha-1 N fertilizer rate, but at this N supply level the mean N uptake rate was 170 kg·ha-1·year-1, and at higher N rates (160, 240 kg·ha-1) this only increased by 15–20 kg·ha-1 on average, with no significant increase in yield. N leaching was observed at the annual 80 kg·ha-1 N fertilizer rate, and even in the unfertilized plots if deficiencies in the water supplies led to low yields and prevented the crops from absorbing all the available nitrogen. – At 160 kg·ha-1 N the accumulated N balance was only slightly negative. In 7 of the 18 years plant N uptake was below 160 kg·ha-1. Under the given experimental conditions, considering the natural N-supplying capacity of the soil, the 160 kg·ha-1 N fertilizer rate proved to be excessive, surpassing the N requirements of the potential crop yield in most years and resulting in NO3-N leaching. – The cumulative N balance for plots given 240 kg·ha-1 N fertilizer was positive and in 11 of the 18 years the plant N uptake was less than 240 kg·ha-1. There was no increase in yield at this N supply level, and yield depression was recorded in some years, with considerable levels of NO3-N leaching. – The substantial rise and fall of the groundwater as the result of excessively wet and dry years caused the leaching of substantial quantities of NO3-N.

Actions (login required)

Edit Item