Nitrát deszorpciós vizsgálatok mészlepedékes csernozjomon

Lásztity, Borivoj and Biczók, Gyula and Jáki, István (2010) Nitrát deszorpciós vizsgálatok mészlepedékes csernozjomon. Agrokémia és Talajtan, 59 (2). pp. 249-254. ISSN 0002-1873

Text agrokem.59.2010.2.4.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2030. Download (149kB)

Abstract

Mészlepedékes csernozjom talajon beállított őszi búza trágyázási kísérlet talajának szántott rétegéből dekádonként talajmintákat vettünk. A mintákból folyamatos vizes áramú nitrát deszorpciós vizsgálatokat végeztünk Stefanovits és munkatársai (1984) szerint. A N-műtrágyázás az első ötperces frakcióban szignifikánsan, a további frakciókban csupán tendenciaszerűen növelte a nitrát mennyiségét. A deszorpció intenzív, az első frakcióban volt a teljes leoldott mennyiség 84%-a. A tavaszi mintákban mért nitráttartalmak a nyáriaknál szignifikánsan nagyobbak. A vizsgálati eredmények igazolják, hogy a módszer segítségével jól kimutatható a nitrogéntrágyázás hatása. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy érdemes lenne a frakcionálási időket finomítani, valamint csökkenteni a frakciók számát. Fontos lenne vizsgálni, hogy a deszorpciós görbe alakja (ellaposodása) milyen összefüggésben lehet a talajok fizikai féleségével, esetleg a talajok agyagásvány összetételével. | Soil samples were taken every ten days from March to harvest from the ploughed layer of a pseudomyceliar (calcareous) chernozem soil in a fertilization experiment set up on winter wheat in autumn 1981. The N fertilizer rate was the same in all the treatments and replenishment rates of P and K were applied in the form of superphosphate and potassium chloride at the beginning of the experiment: N = 200 kg N·ha-1, P1 = 500 and P2= 1000 kg P2O5·ha-1, K1 = 500 and K2 = 1000 kg K2O·ha-1. The nitrogen was applied in equal splits in autumn and spring. The soil had the following major parameters: thickness of the humus-containing layer 60–90 cm, humus 3.5%, total N 0.23%, CaCO3 content 3.8–5.0%, pH(H2O) 8.0–8.4, KA 42, hy 2.6–2.9, silt 22%, S value 32 meq. The AL-P2O5 and AL-K2O contents of the soil were 50–70 and 100–120 mg·kg-1, respectively, when the experiment was set up. Nitrate desorption was analysed using the constant liquid flow technique elaborated by Stefanovits et al. (1984), with an aqueous extractant. This involves the perfusion of water through a soil column in a Schachtschabel tube at a flow rate of 2 cm³·min-1 using a peristaltic pump and removing 10 cm³ fractions every five minutes. The nitrate content of the fractions was determined colorimetrically. The main results were as follows: – N fertilization significantly increased the nitrate quantity in the first 5-min fraction, while the increase was non-significant in the other fractions. – Desorption was very intensive, with 84% of the total desorbed quantity in the first fraction. – The nitrate contents measured in the spring samples were significantly higher than those in the summer samples. – The results confirmed that the effect of nitrogen fertilization could be clearly demonstrated using this technique, but indicated that it would be worth reducing the interval between samples and the number of fractions. It would be important to determine the correlation between the shape (flattening out) of the desorption curve and the soil texture, or perhaps the clay mineral composition of the soil.

Actions (login required)

Edit Item