A kukorica P-tápláltsága és a foszfor–cink kölcsönhatása műtrágyázási tartamkísérletben csernozjom réti talajon

Izsáki, Zoltán (2011) A kukorica P-tápláltsága és a foszfor–cink kölcsönhatása műtrágyázási tartamkísérletben csernozjom réti talajon. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 147-160. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.1.11.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2031. Download (276kB)

Abstract

Kukorica műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáltuk a talaj P-ellátottságának hatását a kukorica szemtermésére, P- és Zn-tápláltsági állapotára, valamint e két tápelem kölcsönhatására. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A talaj főbb jellemzői: a humuszos réteg vastagsága 85–100 cm, humusztartalom 2,8–3,2%, a művelt réteg pH(KCl)-ja 5,0-5,2, kötöttsége (KA) 50, agyagtartalma 32%, az AL-P2O5-tartalma a P-trágyázástól függően 120–362 mg·kg-1, EDTA Zn-tartalma 3,0 mg·kg-1. Jelen dolgozatban a 2001 és 2008 között, a tartamkísérlet 12–19. éveiben végzett kísérletek P-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők: – A savanyú kémhatású agyagos vályogtalajon, melynek P-ellátottsága P-trágyázás nélkül 120–150 mg AL-P2O5·kg-1 között változott, a kukorica szemtermése 7,39 t·ha-1 volt a nyolc év átlagában. A szemtermés maximuma a 160–220 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinten jelentkezett. Ennél magasabb P-ellátottságnál (360 mg AL-P2O5·kg-1 értékig), a terméshozamban érdemi változás nem volt kimutatható. – A címerhányás kezdetén végzett levélanalízis eredményei szerint a jobb P-ellátottságot a kukoricalevél nagyobb P-koncentrációja kísérte. A kukoricalevél P-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján meghatározott kielégítő P-ellátottsági határérték a 10–14 t·ha-1 szemtermésszinten a 0,20–0,37% P-koncentrációhoz kötődik. – A növekvő P-ellátottságot kísérő P–Zn antagonizmus a 160 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági szinttől érvényesült, de a 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 ellátottsági tartományban és a művelt réteg kielégítő Zn-ellátottságánál a kukorica Zn-tápláltságá-nak csökkenése termésdepressziót nem váltott ki. – A kukoricalevél Zn-koncentrációja, P/Zn aránya és a szemtermés közötti összefüggés-vizsgálatok alapján a 10–14 t·ha-1 termésszinthez tartozó kielégítő Zn-koncentráció 10–32 mg Zn·kg-1, a P/Zn arány pedig 80–330. | The effect of soil P supplies on the grain yield and P and Zn status of maize and on the interaction between these two nutrients was studied in a long-term mineral fertilization experiment on maize. The soil of the experimental field was a chernozem meadow soil, calcareous in the deeper layers, with the following parameters: depth of the humus-containing layer 85–100 cm; pH(KCl) of the ploughed layer 5.0–5.2; humus content 2.8–3.2%; CaCO3 content 0%; upper limit of plasticity according to Arany (KA) 50; clay content 32%. Prior to the start of the experiment, in autumn 1989, the element contents of the soil, averaged over the experimental field, were as follows (mg·kg-1): AL-P2O5: 156; AL-K2O: 322; AL-Na: 212; KCl-Mg: 765; EDTA-Mn: 386; EDTA-Cu: 5.4 and EDTA-Zn: 3.0. Based on the methods and limit values given in MÉM NAK (1978), the soil had good P, K and Cu supplies, excellent Mg and Mn supplies and satisfactory Zn supplies. Soil analysis in 2001 indicated that the Mg, Mn, Cu and Zn contents of the ploughed layer were still in the same supply categories as at the start of the experiment. The groundwater was at an average depth of 300–350 cm. The fertilizer treatments involved every possible combination of four levels each of N, P and K, giving a total of 64 treatments, arranged in a split-split plot design with three replications. The fertilizer rates applied were as follows: nitrogen: N0 = 0; N1 = 80; N2 = 160; N3 = 240 kg N·ha-1·year-1; phosphorus: P0 = 0; P1= 100 kg P2O5·ha-1· year-1; P2 = 500 kg P2O5·ha-1 in 1989, 1993 and 2001; P3 = 1000 kg P2O5·ha-1 in 1989, 1993 and 2001; potassium: K0 = 0; K1 = 300 kg K2O·ha-1·year-1 between 1989 and 1992, 100 kg K2O·ha-1·year-1 from 1993; K2 = 600 kg K2O·ha-1 in 1989 and 2001, 1000 kg K2O·ha-1 in 1993; K3 = 1200 kg K2O·ha-1 in 1989 and 2001, 1500 kg K2O·ha-1 in 1993. The high replenishment rates of phosphorus and potassium were designed to develop clearly distinct supply levels in the soil to promote the analysis of plant nutrient status. During the 2001–2008 experimental cycle the P supplies ranged from 120–360 mg P2O5·kg-1 and the K supplies from 200–465 mg K2O·kg-1, depending on the fertilizer treatments. Nitrogen was added as ammonium nitrate (34%), phosphorus as superphosphate (18%) and potassium as potassium chloride (40–60%) in autumn. Each year four crops were included in a complete crop rotation on a total of 4×192 plots, where the size of the sub-sub plots was 4×5 m = 20 m². Maize has been included in the experiments since 1994. The present paper discusses the results of experiments on a FAO 300 hybrid between 2001 and 2008. The forecrop was silage sorghum from 2001–2006 and winter barley in 2007 and 2008. Sowing was carried out at a plant density of 75,000 plants·ha-1 with a 75 cm row distance. The results obtained for P fertilization between 2001 and 2008, in the 12–19th years of the long-term experiment, allow the following conclusions to be drawn: – On this acidic clay loam soil, where the P supplies without P fertilization ranged from 120–150 mg AL-P2O5·kg-1, the grain yield of maize was 7.39 t·ha-1, averaged over the eight years. The maximum grain yield was achieved at supply levels of 160–220 mg AL-P2O5·kg-1. At higher P supply levels (up to 360 mg AL-P2O5·kg-1) no further significant change in the yield was detected. – Leaf analysis at the beginning of tasselling indicated that better P supplies were associated with a higher P concentration in the maize leaves. Correlation analysis on the P concentration of the maize leaves and the grain yield showed that at a grain yield level of 10–14 t·ha-1 a P concentration of 0.20–0.37% represented a satisfactory P supply level. – The P–Zn antagonism associated with increasing P supplies was observed from a supply level of 160 mg AL-P2O5·kg-1, but a reduction in the Zn nutrient status of maize did not cause yield depression in the 160–360 mg AL-P2O5·kg-1 range when the Zn supplies in the ploughed layer were satisfactory. – Correlation analysis on the Zn concentration, P/Zn ratio and grain yield of the maize leaves revealed that the adequate Zn concentration for a yield level of 10–14 t· ha-1 was 10–32 mg Zn·kg-1, with a P/Zn ratio of 80–330.

Actions (login required)

Edit Item