Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. I. Agronómiai célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajaiban

Csathó, Péter and Magyar, Marianna and Osztoics, Erzsébet and Debreczeni, Katalin and Sárdi, Katalin (2011) Talaj- és diagnosztikai célú növényvizsgálati módszerek kalibrálása az OMTK kísérletekben. I. Agronómiai célú talaj P-teszt módszerek összehasonlítása a tartamkísérletek talajaiban. Agrokémia és Talajtan, 60 (2). pp. 343-358. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.2.4.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2031. Download (231kB)

Abstract

A szabadföldi trágyázási (tartam)kísérletek eredményeit talaj-, illetve diagnosztikai célú növényvizsgálatok segítségével tudjuk kiterjeszteni, általánosítani – figyelembe véve természetesen a kiterjesztés korlátait is. Célszerűnek láttuk ezen túl a talaj könnyen oldható tápelem-, közöttük P-tartalmát is meghatározni a hazánkban hivatalosan elfogadott AL- (ammónium-laktátos) módszer mellett az Európai Unióban és Észak-Amerikában alkalmazott P-tesztekkel is (CaCl2-, H2O-, Olsen-, Bray1-, LE-, Mehlich3- stb.) a hazai OMTK kísérletek talajmintáiban. A kísérleti helyek talajtulajdonságaiban megnyilvánuló jelentős különbségek lehetőséget adnak rá, hogy a talaj P-teszteket – és a növényi P-felvételt – jellegzetes hazai talajokon, sokszor szélsőséges talajparaméterek mellett vizsgáljuk. Az egyes P-szintek között a 28 év átlagában mintegy évi 50 kg P2O5·ha-1 volt a különbség. A P0-szinten mért P-tartalmak jól jelezték az egyes kísérleti helyek talajának eltérő P-ellátottságát, illetve, közvetve, fizikai féleségében, pH és mészállapotában meglévő különbségeket. A P2-szinten – a hazai talajokra, P-igényes növényekre a hazai szabadföldi P-trágyázási tartamkísérleti adatbázisban talált összefüggésekre alapozott – új AL-P határértékek szerint csupán a bicsérdi csernozjom barna erdőtalajon nem javult a P-ellátottság legalább a „jó” szintig. Vizsgálataink megerősítették az AL-módszer függőségét a CaCO3-tartalomtól: a Mehlich3 módszerrel való összefüggésben a karbonátmentes és a karbonátos talajok csoportja erőteljesen elkülönült egymástól. Az AL-P korrekció elvégzése, azaz az AL-P értékeknek egy standard talajtulajdonság-sorra való konvertálása (KA: 36; pH(KCl): 6,8; CaCO3: 0,1%) látványosan csökkentette az AL-módszernek a talaj CaCO3-tartalmától való függőségét. Az AL-P és Olsen-P, valamint a korrigált AL-P és Olsen-P tartalmak összehasonlításában ugynakkor ugyanez az összefüggés nem volt állapítható, ami arra utal, hogy az Olsen módszer bizonyos fokig szintén pH- és mészállapot függő. Kísérleti eredményeink megerősítették a Sarkadi-féle AL-P korrekciós modell helytálló voltát. Fenti megállapításunkat ugyanakkor a növényi P-tartalmakkal való összefüggéseknek is igazolniuk kell. Szükséges tehát a talajvizsgálati eredményeknek a diagnosztikai célú növényvizsgálatokkal, valamint a terméseredményekkel való összevetése. A tartamkísérletek talajai lehetőséget nyújtanak a környezetvédelmi célú P-vizsgálatok értékelésére, a talaj P-feltöltöttsége környezeti kockázatának becslésére. Ezekkel a kérdésekkel a cikksorozat további részeiben kívánunk foglalkozni. | The results achieved in (long-term) field fertilization experiments can be extended or generalized within certain limits with the help of soil and diagnostic plant analysis. In addition, it was reasonable to determine the readily available nutrient contents in soil samples taken from the Hungarian National Fertilization Long-term Trials, particularly that of P, not only using the AL (ammonium lactate) method officially recognized in Hungary, but also with the P tests applied in the European Union and North America (including the CaCl2, H2O, Olsen, Bray 1, LE and Mehlich3 methods). The major differences in the soil properties of the experimental sites made it possible to investigate these soil P tests, together with plant P uptake, in various characteristic Hungarian soils, often with extreme values of soil parameters. Averaged over 28 years, there was a difference of around 50 kg P2O5·ha-1 between the actual P levels. The P contents at the P0 level gave a good indication of the diverse P supplies in the soils of the experimental locations and, indirectly, of the differences in soil texture, pH and CaCO3 status. At the P2 level the new AL-P limit values, established for crops having higher P requirements grown on Hungarian soils on the basis of correlations detected by analysing the data from long-term field P fertilization experiments, resulted in an improvement in P supply level to at least the “good” category in all soils except a chernozem brown forest soil in Bicsérd. The analyses confirmed the dependence of the AL method on the soil CaCO3 content: in comparison with the Mehlich3 method, non-calcareous and calcareous soils were separated into two distinct groups. The use of the AL-P correction, i.e. the conversion of AL-P values to standard soil property values (KA: 36; pH(KCl): 6.8; CaCO3: 0.1%) greatly reduced the dependence of the AL method on the CaCO3 content of the soil. Nevertheless, this correlation was not observed when comparing AL-P and Olsen-P contents and corrected AL-P and Olsen-P contents, suggesting that the Olsen method may also depend on the pH and CaCO3 status to some extent. The results confirmed the correctness of the Sarkadi AL-P correction model. However, this needs to be backed up by correlations with plant P contents. This will require the comparison of soil analysis results with plant analysis and yield data. The soils of long-term experiments can be used to evaluate P analysis for environment protection purposes and to estimate the environmental risks of soil P saturation. These issues will be discussed in other papers in this series.

Actions (login required)

Edit Item