Hazai kardiológiai betegek pszichés státusza és a rehabilitáció lehetőségei = Mental health status of Hungarian cardiological patients and possible tasks for rehabilitation

Lippai, László Lajos and Szász, Károly (2013) Hazai kardiológiai betegek pszichés státusza és a rehabilitáció lehetőségei = Mental health status of Hungarian cardiological patients and possible tasks for rehabilitation. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14 (4). pp. 323-343. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.14.2013.4.2.pdf Download (198kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: A kardiológiai rehabilitációt igénylő betegek száma folyamatosan növekszik. A rehabilitációs folyamat eredményességét és hatékonyságát a kardiológiai betegek pszichés státusza is befolyásolhatja. Cél: A tanulmány célja egy, a kardiológiai betegek pszichés státuszára vonatkozó empirikus vizsgálat eredményeinek bemutatása és a rehabilitáció aspektusából történő elemzése. Módszerek: Kardiológiai rehabilitációs osztályon ápolt betegek körében (49 fő) végzett, nem reprezentatív kérdőíves vizsgálat. A pszichés státusz vizsgálatára a WHO Jól-lét Indexet, a Beck Depresszió Kérdőívet, a Betegségteher Indexet, az Életesemény Hatás Skálát, a Diszfukcionális Attitűd Skálát, a Harag és Düh Kifejezési Mód Skálát, valamint a Megküzdési Módok Kérdőívet használtuk. Eredmények: A kardiológiai betegek szubjektív jólléte szignifikánsan rosszabb (p < 0,001) az országos adatoknál. A depresszió esetében a férfiak átlaga (5,79 ± 5,07) szignifikánsan kedvezőbb (p = 0,007) az országos minta vonatkozó átlagánál (8,51), miközben a nők átlagának (9,25 ± 5,95) eltérése nem szignifikáns. A betegségteher mintánkban közepes mértékű (47,62 ± 15,03) és elsősorban instrumentális formában jelentkezik. A megkérdezettek közel harmadánál (28,9%) mérsékelt vagy erős poszttraumás stresszhatás volt azonosítható. A leggyakrabban azonosítható diszfunkcionális attitűd a „fokozott környezeti elvárások” (férfiak: 35,48%, nők: 52,94%). A Harag és Düh Kifejezési Mód Skála düh-elfojtási dimenziójában magas értékeket mértünk (férfiaknál 25,33 ± 4,34; nőknél 22,56 ± 4,86). A megkérdezettekre a problémaközpontú megküzdési stratégia jellemzőbb, de válaszadóink az országos átlaghoz képest közel háromszoros arányban próbálták a stresszkeltő élethelyzeteket egészségkárosító (pl. szerhasználat) viselkedéssel enyhíteni. Következtetések: A fenti eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a kardiológiai betegek pszichés státuszának javításához érdemes volna pszichológiai, tanácsadási módszereket alkalmazni. | Background: The number of patients requiring cardiac rehabilitation is growing. The effectiveness and efficiency of a rehabilitation process can be influenced by the mental health status of the cardiac patient involved. Aim: The aim of the present study is to present and analyze the results of an empirical survey on the mental health status of a group of Hungarian cardiac patients. Methods: A non-representative questionnaire survey was conducted among 49 patients treated in a cardiac rehabilitation ward. To assess mental health, the WHO Well-Being Scale, the shortened Beck Depression Inventory, the Illness Intrusiveness Rating Scale, the Impact of Event Scale, the Dysfunctional Attitude Scale, the Anger Expression Scale, and the Ways of Coping Inventory were administered. Results: The subjective well-being of cardiac patients in the sample is significantly lower than that of the general population (p < 0.001). As to depression, the average for men, 5.79 ± 5.07, is noticeably more favorable than that of the general population (8.51). Illness intrusiveness was proved to be moderate in our CVD sample (47.62 ± 15.03), and it was manifested in an instrumental way predominantly. At nearly one third of the participants, moderate or strong posttraumatic stress symptoms could be identified. Increased social expectations appeared to be the most recognizable dysfunctional attitude among the cardiac patients: 35.48% of men and 52.94% of women could be characterized by such an attitude. Using the Anger Expression Scale, we measured high values for both men (25.33 ± 4.34) and women (22.56 ± 4.86). Problem focused coping proved to be the most typical copying technique among the participants. However, our respondents were also trying to release stress from their lives through health impairing behaviors (e.g., substance use), which proved to be three times more common in the sample, compared to the population. Conclusion: Our results highlight the necessity of applying counseling interventions to improve the mental health status and coping skills of Hungarian cardiac patients.

Actions (login required)

Edit Item