A kommunikáció nehézségei daganatos gyermekek szüleivel a palliatív ellátásra történő áttérés során | Difficulties in communication with parents of pediatric cancer patients during the transition to palliative care

Nyirő, Judit and Hauser, Péter and Zörgő, Szilvia and Hegedűs, Katalin (2017) A kommunikáció nehézségei daganatos gyermekek szüleivel a palliatív ellátásra történő áttérés során | Difficulties in communication with parents of pediatric cancer patients during the transition to palliative care. Orvosi Hetilap, 158 (30). pp. 1175-1181. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30815.pdf Download (190kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A daganatos gyermekek betegséglefolyásának bizonyos pontjain kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció az egészségügyi dolgozók részéről. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a gyermekonkológiai ellátásban, a szülőkkel történő kommunikációban mikor és hogyan kerül bevezetésre a palliatív ellátás fogalma. Módszer: 14 kérdésből álló strukturált interjú készítése a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat orvosaival (n = 22). A válaszok rendszerezése, kiértékelése induktív kódolással történt, az Atlas.ti 6.0 szoftver segítségével. Eredmények: Interjúinkban a palliatív terápiára való áttérésnek általában egyszeri, a gyógyító lehetőségek kimerülése utáni közlése jellemző. Az orvosok többsége bevon a beszélgetésbe egy másik szakembert, lehetőleg pszichológust. A szóhasználatot tekintve vannak jellemzően használt és elkerült szavak, amelyek között előfordulnak egyértelműséget, önvédelmet és empátiát tükröző szavak/kifejezések. Legellentmondásosabb a halál, haldoklás kommunikációja. Következtetés: Magyarországon a gyermekkori palliatív ellátás kommunikációjának területén jelen vizsgálat volt az első felmérés. A vizsgálat megmutatta, hogy hazánkban is érzékelhető már a palliatív kommunikáció modern szemléletének jelenléte, azonban ennek elterjedése még több időt igényel. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1175–1181. | Abstract: Introduction: Adequate communication by medical personnel is especially important at certain points during the treatment of childhood cancer patients. Aim: To investigate the timing and manner of communication with parents concerning the introduction of palliative care in pediatric oncology. Method: Structured interviews, containing 14 questions, were carried out with physicians working in pediatric oncology (n = 22). Codes were generated inductively with the aid of Atlas.ti 6.0 software. Results: Interviews show a tendency of a one-step transition to palliative care following curative therapy. Another expert is usually involved in communication, most likely a psychologist. Regarding communication, there are expressions utilized or avoided, such as expressing clarity, self-defense and empathy. The communication of death and dying was the most contradictory. Conclusion: This was the first investigation regarding communication in pediatric palliative care in Hungary. Our results show that a modern perspective of palliative communication is present, but necessitates more time to become entrenched. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1175–1181.

Actions (login required)

Edit Item