Az Építés – Építészettudomány folyóirat 60 évéről

Vámossy, Ferenc (2017) Az Építés – Építészettudomány folyóirat 60 évéről. Építés - Építészettudomány, 45 (3-4). pp. 215-247. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2017.45.3-4.1.pdf Download (365kB) | Preview

Abstract

A Szerző, mint az Építés – Építészettudomány (rövidítve ÉÉT, korábban Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, rövidítve ÉKTK) szerkesztőségének 1957-től munkatársa, visszatekintésében a Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karának tudományos-szellemi életét szolgáló folyóirat történetét, feladatait és azoknak teljesítését kívánja megvilágítani. Arra törekszik, hogy a lap saját belső fejlődésén túl a korabeli tudományos kutatás egészéről is képet nyújtson. Erre lehetőséget ad az is, hogy a lapban 2007-ben az 1957–2007 közötti éveket három nyelven (angolul és németül is) összefoglaló tartalomjegyzék és a fő munkaterületeket elemző, alapos értékelő tanulmány jelent meg négy szakértő részéről. Az ÉKTK korszaka (1957–1968) még szélesebb szakterületet ölelt fel, az akadémiai kutatás tudományterületeinek kiépülési időszakát. Az ÉÉT időszakában 1969-től az elméleti és alkalmazott mechanika és az építés közös területe jelenti a mérnöki szakterületet, míg az építészettudomány, építészettörténet és műemlékek, illetve a településtudomány a másikat. Sajátos változást jelentett a 2000. év a lap előállításában s így szerkesztésében is azzal, hogy beköszöntött a digitális korszak. A belső, egyetemi változások, így a doktori iskolák megjelenése és más intézményi változások már előbb, az 1990-es években éreztették hatásukat. A szerző cikkében összefoglalja a négy szakértő 2007-ben írt legfontosabb megállapításait. Marosi Ernő művészettörténész az építészettörténet, a műemlékek és az építészetelmélet kapcsolatát elemezte, és a lap művészettörténeti jelentőségét méltatta. Gáspár Zsolt, a szerkesztőbizottság tagja 50 év minden szerzőjét és tanulmányát mérlegre téve elemezte a mechanika tudomány belső fejlődését és újabb fejezeteinek kibontakozását. Finta József az alkotó-tervező oldalról szemlélte a lapot és vizsgálta szerepét a tervező építészi szemlélet hazai kialakulásában. Meggyesi Tamás a településtudomány, településtervezés és urbanisztika nézőpontjából tekintette át a közölt tanulmányokat és méltatta a lap szerepét témakörében. A szerző végül saját szerepét és felelősségét veti fel a Szerkesztőség életében. Legfontosabb eredményként a szerzőgárda kialakulását és a szerkesztői tevékenységben érzékelhető együttműködést említi, tekintettel arra, hogy visszavonulásával lezárul 60 éves szolgálata. | In his retrospection the author – as a member of the editorial team of the journal Építés – Építészettudomány (Architectonics and Architecture, abbreviated ÉÉT), formerly Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (Publications in Building and Transport Sciences, abbreviated ÉKTK) – from 1957, aims to illustrate the journal’s history, tasks and their completion. This journal served the scientific and intellectual aspects of the Faculty of Engineering and Architecture at the Budapest University of Technology and Economics. He aims to fully demonstrate not only the journal’s internal development over the years but also the entirety of the contemporary scientific research of the time. This was supported by a study published in three languages (Hungarian, English and German) in 2007 written by four experts. It was a comprehensive, evaluative piece that analysed the main scope of work, and included a summarising table of contents. The era of the ÉKTK (1957–1968) covers an even wider field which is the developmental period of the scientific fields of academic research. From 1969, in the period of the ÉÉT, the common field of theoretical and applied mechanics and the building sciences made up the engineering specialisation, while the other consisted of architecture, history of architecture, monuments and urban studies. The year 2000 was a special year in the journal’s life with the start of the digital age. The effects of internal changes within the university, like the introduction of the doctoral schools amongst other institutional changes, could already be felt in the 1990s. In his article, the author summarises the most important findings written by the four experts. Ernő Marosi, art historian, analysed the connections between architectural history, monuments and theory of architecture. His study was also an appreciation of the journal’s significance in the history of art. Zsolt Gáspár, member of the editorial board, analysed the inner developments of mechanical sciences and its continuing progress, taking into consideration all authors working in this field and studies made in the past 50 years. József Finta examined the journal from a creator-designer point of view and looked at its role in the development of architectural design approach in Hungary. Tamás Meggyesi viewed and commented on the published studies from an urban studies and town planning point of view. Finally, the author is talking about his roles and responsibilities in the life of the editorship. He regards his most important achievements being the formation of the editorial team and the tangible cooperation within the editorial activities, considering that his retirement will bring his 60 year long service to an end.

Actions (login required)

Edit Item