Balázs, Sándor and Balázs, Andrea and Győrfi, Júlia and Hodossi, Sándor and Jan I, Lelley and Kovács, András and Kovácsné dr. Gyenes, Melinda and Máthé, Ákos and Vetter, János (2007) A legismertebb termesztett gombafajok környezetkímélő, korszerű táptalajainak kidolgozása = Preparing up-to-date, environment friendly substrates for the best known cultivated mushroom species. Project Report. OTKA.
|
PDF
42648_ZJ1.pdf Download (555kB) |
Abstract
A terméshozamok növelése céljából kétféle hőkezeléssel (nedves, száraz) előállított szalma táptalajon dúsítási kísérletet végeztünk négy gombafajjal (Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Pleurotus ostreatus, Lentinula edodes). A hőkezelt szalmához borsószalmát, szójaszalmát, lucernalisztet, buzakorpát és ProMycelt kevertünk 1, 2 és 3%-ban. A kísérletet petri-csészében laboratóriumban kezdtük. A legjobb eredményt adó dúsítóanyagggal folytattuk tovább 500, 2000, majd 5000 g-ros kiszerelésű zacskóban, két ismétlésben. A vizsgálatok kiterjedtek a táptalaj N-tartalmának a vizsgálatára, az első szedés idejére, a terméshozamra és az éréslefutásra. A nedvesen hőkezelt dúsított táptalajon az első szedés három fajnál (A. bisporus, A. bitorquis, Lentinula edodes) néhány nappal megelőzte a szárazon hőkezelt táptalajról való szedést. A dúsítóanyagok közül a legmagasabb hozamot a nedvesen hőkezelt ProMycel (3%) dúsítóanyaggal kevert táptalajról kaptuk (A. bisporusnál 3400 g, A. bitorquisnál 2300g L. edodesnél 2600 g/10 kg táptalaj). Néhány százalékkal kisebb hozamot értünk el a szárazon hőkezelt táptalajon. A legkevesebb hozamot a kezeletlen tehát a kontroll szalma adta. A terméshozamot kisebb mértékben lehetett növelni lucernaliszttel és búzakorpával is. Az eerdmények azt mutattak, hogy a hőkezelt szalna N-dúsításának nagy jelentősége van a hozamok növelése szempontjából. A vizsgált dúsítóanyagok mindegyike egyedül a Pleurotus ostreatusnál nem okoztak termésnövekedést. | In order to increase yield quantities 4 mushroom species (Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis, Pleurotus ostreatus, Lentinula edoes) were tested for reaction to enrichment on heat-treated (dry and wet) straw substrate. Pea straw, alfalfa meal, wheat bran and ProMycel were mixed into the heat-treated straw in proportion of 1, 2, 3 per cent. Trials started in the laboratory in Petri dishes and were continued with agents of the best results in bags of 500, 2000 and 5000 g in 2 replications. Tests included the N-content of the substrate, the time of the first harvest and the ripening period. In 3 species (A. bisporus, A. bitorquis, Lentinula edodes) the first flush on wet heat-treated and enriched substrate was some days earlier than on dry heat-treated substrate. Of the enrichment agents 3% ProMycel produced the highest yield on wet heat-treated substrate (in A. bisporus 3400 g, in A. birorquis 2300 g, in L. edodes 2600 g/10 kg substrate). Some per cent lower yield was harvested on the dry heat-treated substrate. The untreated straw control gave the lowest yield. In smaller extent yield could also be improved with alfalfa meal and wheat bran.
Item Type: | Monograph (Project Report) |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | Kertészet |
Subjects: | S Agriculture / mezőgazdaság > SB Plant culture / növénytermesztés |
Depositing User: | Mr. Andras Holl |
Date Deposited: | 08 May 2009 11:00 |
Last Modified: | 30 Nov 2010 21:41 |
URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/724 |
Actions (login required)
Edit Item |