Simon, Zsófia and Keresztes, Katalin and Miltényi, Zsófia and Ress, Zsuzsanna and Váróczy, László and Vadász, Györgyi and Gergely, Lajos and Illés, Árpád (2007) Hodgkin-lymphomás betegeink kezelése során szerzett tapasztalatok az utóbbi évtizedben = Our experiences with treating patients of Hodgkin’s disease in the last decade. Orvosi Hetilap, 148 (15). pp. 675-682. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)
![]() |
Text
oh.2007.27884.pdf Restricted to Repository staff only until 30 April 2027. Download (160kB) |
Abstract
Bevezetés: A Hodgkin-lymphoma diagnosztikájában, kezelésében az elmúlt évtizedben jelentős változások következtek be. Cél: Ennek tükrében a szerzők célul tűzték ki az 1995–2004 között a DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinikán elsődlegesen kezelt Hodgkin-lymphomás betegek adatainak áttekintését 2006 januárjában, átlagosan 69 (12–132) hónap követés után. Módszerek: a kórtörténetek adatait SPSS statisztikai programmal értékelték. Eredmények: A 163 beteg átlagéletkora a diagnóziskor 36 (14–75) év volt, bimodális koreloszlással. A leggyakoribb (48,5%) a kevert sejtes altípus volt. A betegek 41,1%-a volt korai stádiumú, legkedvezőtlenebb prognózissal 15,7%-uk bírt, bulky tumort 28,2%-ban észleltek. 7 betegnél radioterápiát, 63-nál kemoterápiát és 92-nél tervezett kombinált kezelést alkalmaztak. A sugárkezelések 61,6%-a érintett mezős volt, 61 beteg cyclophosphamid, vincristin, procarbazin, prednisolon, adriamycin, bleomycin, vinblastin; 87 beteg adriamycin, bleomycin, vinblastin, 7 pedig egyéb kemoterápiát kapott. Az elsődleges kezelésre 146 komplett, 10 parciális remisszió jött létre, 6 beteg nem reagált. 10 részleges remisszióban lévő és 5 nem reagáló beteget tovább kezeltek. 27 komplett remisszióban lévő betegnél alakult ki relapszus, közülük 15-nél történt nagy dózisú kezelés autológ perifériás haemopoeticus őssejt-transzplantációval. A követési idő alatt 18 beteg halt meg, 11 a lymphoma progressziója vagy a kezelés szövődménye, 6 második tumor, 1 egyéb ok miatt. Betegeik 10 éves prognosztizált teljes túlélése 83% (részletesen: korai, majd előrehaladott kedvező vs kedvezőtlen: 100% vs 87,8%, 88,9% vs. 41,6%), az eseménymentes 70% (82,6% vs 70,8%, 64,5% vs 0%) volt. Konklúzió: Hodgkin-lymphomás betegeik kezelési eredményei javultak, azonban arra is rámutatnak, hogy a korai, kedvező prognózisú betegeknél a kezelési toxicitás csökkentendő, míg az előrehaladott, rossz prognózisú betegek (az összes beteg kb. 10%-a) agresszívebb primer kezelését akár a súlyosabb mellékhatások, szövődmények ismeretében is vállalni kell. Introduction: Recently, in the diagnostics and treatment of Hodgkin’s disease significant developments have occurred. Aim: To sumarize the clinical and histological data of patients with Hodgkin’s disease, treated at the 3rd Department of Internal Medicine, University of Debrecen between 1995–2004. In 2006 January, the mean follow-up was 69 (12–132) months. Methods: Patients data was analyzed by using SPSS statistical software. Results: The mean age of the 163 patients at the diagnosis was 36 years (14–75), with bimodal age distribution, the most frequent disease subtype was mixed-cell Hodgkin’s disease (48.5%). 41.1% of the patients was at early stage, 15.7% had the worst prognosis, while 28.8% had bulky tumor. 7 patients had radioterapy, 63 had chemotherapy, while at 92 patients combined modality treatment was used. 61.6% of radiotherapies were involved field, 61 patients recieved cyclophosphamide, vincristine, procarbazine, prednisolone, adriamycine, bleomycine, vinblastine, 87 adriamycine, bleomycine, vinblastine, 7 had other chemotherapies. As the response to the primary treatment 146 complete, 10 partial remission occured, while 6 patients showed no response. 10 patients with partial remission and 5 non-responders were continoually treated. 27 patients with complete remission had relapse, while 15 had high dose treatment with autologous peripheral stem cell transplantation. During the follow-up 18 patients died, 11 due to the lymphoma progression, or as the result of treatment, 6 had secundary malignancies, 1 due to other reasons. The 10-year prognosed overall survival was 83% (in details: early, advanced, favourable vs. unfavourable: 100% vs. 87.8%, 88.9% vs. 41.6%), the event free survival was 70% (82.6% vs. 70.8%, 64.5% vs. 0%). Conclusion: The treatment results of our Hodgkin’s disease patients improved, additionally we showed that patients with early stage favourable disease the treatment toxicity should be reduced, while patients with advanced, unfavourable prognosis (10% of all patiets) agressive primary treatment should be used even with more severe side effects and complications.
Item Type: | Article |
---|---|
Additional Information: | Együttműködési megállapodás alapján archiválva |
Subjects: | R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában |
Depositing User: | Violetta Baliga |
Date Deposited: | 26 Feb 2018 15:10 |
Last Modified: | 16 Apr 2019 08:31 |
URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/75060 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |