Jelnyelv, munkamemória és kérgi aktivitás

Demeter, Gyula (2006) Jelnyelv, munkamemória és kérgi aktivitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 61 (3). pp. 477-489. ISSN 0025-0279

Text mpszle.61.2006.3.5.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2026. Download (164kB)

Abstract

A tanulmány első részében áttekintjük a hallássérültek által alkalmazott kódolási típusokat a rövid távú emlékezetben. A siketeknél a legtöbb esetben hiányzik a hallóknál használt fonetikai-akusztikai kód, viszont képesek bizonyos mértékben az artikulációs kód alkalmazására. Világossá vált az is, hogy lehetséges az információk jelbeli kódolása, abban az esetben ha az ingerek bemutatása is ebben a modalitásban történik. A jelnyelvbeli kód használata a rövid távú memória feladatokban a feladat jellegétől és a vizsgált személyek képességeitől, nyelvi kompetenciájától egyaránt függ. A siketek kisebb rövid távú memória kapacitása ellenére a munkamemória feladatokban hasonlóan teljesítenek, mint halló társaik, ami arra utal, hogy a siketek számára is hasonló erőforrások állnak rendelkezésre, ha a nyelvi információk online manipulációjáról van szó. Az auditív rendszer nagyon hatékony a különböző hangok sorrendjének megtartásában, és lehetséges, hogy a hallók és a siketek eltérően kódolják a szeriális információkat (a rövid távú memória kapacitásbeli különbségei ebből is származhatnak), az előbbiek sorrendi, míg a jelölők téri kódolási stratégiára támaszkodnak. A jelnyelv sajátos lehetőséget kínál a nyelv neuronális szerveződésének tanulmányozására. A tanulmány második részében megvizsgáljuk, hogy az eltérő szenzoros bemenet hogyan befolyásolja a nyelv kérgi reprezentációját. Igazából a hangos beszéd és a jelnyelv estében is hasonló kérgi aktivációs mintázatot figyelhetünk meg, ami arra utal, hogy a nyelvi feldolgozás kérgi központjainak szerveződését nem a különböző szenzoros modalitások határozzák meg, hanem a természetes nyelvek belső szerkezete.

Actions (login required)

Edit Item