Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív hosszú és rövid változatának hazai alkalmazása = Hungarian adaptation of the long and the short form of the drinking motives questionnaire (DMQ-R)

Németh, Zsófia and Urbán, Róbert and Farkas, Judit and Kuntsche, Emmanuel and Demetrovics, Zsolt (2012) Az alkoholfogyasztás motivációi módosított kérdőív hosszú és rövid változatának hazai alkalmazása = Hungarian adaptation of the long and the short form of the drinking motives questionnaire (DMQ-R). Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (4). pp. 673-694. ISSN 0025-0279

Text mpszle.67.2012.4.3.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2032. Download (175kB)

Abstract

Háttér: Az alkoholmotiváció kutatása mindeddig kevés figyelmet kapott Magyarországon. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív hosszú (DMQ-R-HU) és rövid (DMQ-R-SF-HU) változatának hazai alkalmazásáról szóló tapasztalatokat. Módszer és minta: Egyéb, az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve egy középiskolás (N=922, átlagéletkor=16,6, szórás=1,44), valamint egy egyetemista (N=346, átlagéletkor=21,6, szórás=2,61) mintán alkalmaztuk a DMQ-R-HU kérdőívet. Mivel a konfirmációs faktorelemzés eredménye nem volt kielégítő, így a DMQ-R-SF-HU illeszkedését is megvizsgáltuk. Ezt követően a DMQ-R-SF-HU alkalmazhatóságát egy harmadik, speciális populációs, fiatal felnőtt mintán (N=390 fő, átlagéletkor=23,6, szórás=4,4) is ellenőriztük. Ezen vizsgálat további célja az volt, hogy a korábbi nemzetközi vizsgálatoktól eltérően egy idősebb, rekreációs mintán is vizsgáljuk a kérdőív alkalmazhatóságát. A vizsgálatok során a motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatot a többváltozós strukturális egyenlet modelljeinek segítségével elemeztük. Eredmények: Az alkoholmotivációk átlagértékeinek rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult (szociális > fokozásos > megküzdéses > konformitás). A motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatokat vizsgálva az egyetemisták esetében a fokozásos motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás és a részegség gyakoriságát, a középiskolások esetében a szociális és konformitás motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, a konformitás és fokozásos motivációk pedig a részegség gyakoriságát. A fiatal felnőtt rekreációs populációban is a szociális motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, míg a részegség gyakoriságát mind a négy motiváció megbízhatóan előrejelezte. Az alkoholhasználattal összefüggő problémáknak a megküzdéses motiváció volt minden esetben a szignifikáns magyarázója a fiatal felnőttek között. Ezen kívül a szociális motiváció az iskolai, illetve munkahelyi problémákat, a konformitás motiváció pedig a verekedést jelezte előre. Következtetések: A DMQ-R-SF-HU kiváló statisztikai tulajdonságai és illeszkedési mutatói miatt széles körben, különböző sajátosságokkal bíró mintákon jól alkalmazható kérdőív. Az alkoholmotivációk fontos előrejelzői az alkoholfogyasztás különböző indikátorainak. Az eltérő korosztályokban eltérő motivációk játszanak kitüntetett szerepet, amelyek figyelembe vétele a prevenció során meghatározó jelentőséggel bírhat. | Background: Until now research on drinking motives has received only moderate attention in Hungary. Aim of this study is to present the Hungarian experiences with the long and short versions of the Drinking Motives Questionnaire (DMQ-R-HU and DMQ-R-SF-HU). Methods and Sample: Complemented with other questions on alcohol consumption DMQ-R-HU questionnaire was applied on a high school (N=922, mean age=16.6, Sd=1.44) and a university sample (N=346, mean age=21.6, Sd=2.61). For the reason that results of the confirmatory factor analysis were not satisfactory fit of the DMQ-R-SF-HU was also analysed. Consecutively, applicability of the DMQ-R-SF-HU was tested on a third, special population young adult sample (N=390, mean age=23.6, Sd=4.4) as well. Further aim of the present study, unlike former international studies, was to test the applicability of the questionnaire on an older, recreational sample. During the analyses relationship between motives and alcohol consumption indicators was examined by means of structural equation models with multiple indicators. Results: Ranks of the mean values of drinking motives form the same sequence in case of all three samples (social > enhancement > coping > conformity). Analysing the relationships between motives and alcohol consumption indicators we can see that in case of university students enhancement motives predict the frequency of alcohol consumption and getting drunk, while in case of high school students social and conformity motives predict frequency of drinking and frequency of getting drunk is predicted by conformity and enhancement motives. In the young adult recreational population frequency of alcohol consumption was predicted by social motives while frequency of getting drunk was reliably predicted by all four motives. Coping motives were significantly associated with all alcohol related problems among young adults. Besides these, social motives predicted school/work problems and bullying/aggression was predicted by conformity motives. Conclusions: For its outstanding psychometrical features and fit indices DMQ-R-SF-HU is a questionnaire widely and well applicable on samples with different characteristics. Drinking motives are important predictors of different alcohol consumption indicators. Also, in specific age groups specific motives play the most important roles. Consideration of these facts can have a decisive significance on prevention efforts.

Actions (login required)

Edit Item