Hunyady, György (2013) Az elégedetlenség társadalompszichológiája = The social psychology of dissatisfaction. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (4). pp. 621-644. ISSN 0025-0279
Text
mpszle.68.2013.4.1.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2033. Download (515kB) |
Abstract
A szakmai közérdeklődés középpontjában a pozitív érzelmi állapotok, a megelégedettség és megélt boldogság állnak, ma erről szól a pszichológiai szakirodalom nagy és szaporodó része.Ahogy a boldog megelégedettség keresése és jeleinek felmutatása bizonyos értelemben amerikanizmus, éppoly joggal mondható, hogy magyar ember számára a meg nem elégedettség szokványos állapot, amit egy-egy emelkedett történeti pillanat meg-megszakíthat, de a társadalmi közérzetnek szívós, el-eluralkodó jellemzője. Magának a társadalmi közérzetnek a fogalmi keretei meglehetősen kidolgozatlanok a szociálpszichológia nemzetközi szakirodalmában (elvétve találunk ennek koncepcionális megragadására tett kísérletet is), ez is arra ösztönöz, hogy a fogalmi űrt megpróbáljuk kitölteni.A tanulmány az elégedetlenség dinamikáját vizsgálja a rendszerváltó Magyarországon, különös tekintettel a 2010-ben bekövetkező földcsuszamlásszerű politikai fordulatra, amely mély és kiterjedt társadalmi elégedetlenséget fejezett ki és az állami-hatalmi erők összpontosításával rendet és harmóniát ígért. Három hosszabb távú, országos reprezentatív mintákon folytatott kutatássor tanúsága szerint azonban e fordulat után: 1. az igényelt társadalmi értékek és az észlelt közállapotok feszültsége tovább nőtt, különös tekintettel a szociális biztonság hiányára. 2. a társadalmi-gazdasági viszonyok megítélésében tovább erősödött a rendszerkritikai és gyengült a rendszerigazoló elem, elterjedt és elmélyült a nézet, hogy gazdasági-hatalmi státus és a morális érték egymás ellenébe fordult a társadalomban, kontraszelekció érvényesül, 3. a politikai demokrácia elveihez való ragaszkodás nőtt, míg az erős államba és kormányzatba vetett hit gyengült. A viszonyok megítélésére és a demokratikus viszonyokra vonatkozó nézetek szilárd nyalábokba rendeződnek, jellegzetes faktorstruktúrája van az itemek keresztmetszeti kapcsolódásának. A legfőbb módszertani tanulság ezen túlmenően az, hogy a társadalmi közérzet időbeli alakulása során a nézetnyalábok szisztematikusan együtt alakulnak: 2010 és 2013 között együtt nő a rendszerkritika és a demokrácia igenlése, együtt süllyed a rendszerigazolás és az erős állam követelése (mint ahogy a tanulmány zárásának hónapjaiban e tendenciák némileg együtt fékeződnek le). A társadalmi közérzet vizsgálatában különleges elméleti-módszertani jelentőségre tesz szert a dinamikájának leképezése különböző és külön-külön is összetett nézetrendszerek vetületében. | Positive emotional states, satisfaction, and perceived happiness are in the center of professional interest; a large and increasing part of the psychological literature addresses these issues. As searching for and exhibiting signs of happy contentment can be considered as an Americanism to some extent, it is equally justified to say that for Hungarians, discontent is the usual state; it can be interrupted by occasional elevated historical moments, nevertheless, it is a persistent and usually dominant characteristic of social public disposition in Hungary. The conceptual framework of public feelings is rather undefined in the literature of social psychology (some attempts for its conceptual definition can be found, however); this prompts us to try to fill this conceptual space.The present paper studies the dynamics of dissatisfaction in Hungary after the change of the political system, with special emphasis on the landslide-like political change in 2010 that expressed deep and extensive social dissatisfaction and that promised order and harmony by concentrating state forces and power. According to a long-term research on three national representative samples, however, after this landslip: 1. The tension between the desired social values and the perceived general situation increased, especially with respect to the lack of social security. 2. In judging the social-economic situation, the element criticizing the system became stronger, while that justifying the system became weaker; the views that economic and power status and moral values have turned against each other in society and that there is counterselection have become stronger and more widespread; 3. Adherence to the principles of political democracy increased, while belief in a strong state and government became weaker. The opinions regarding the evaluation of the situation and that of the democratic situation got organized into strong bundles; the intercross links of the items have a characteristic factor structure. The main methodological lesson to be learnt beyond this was that the bundles of opinions change together systematically in the temporal development of social feelings: Between 2010 and 2013, criticism of the system and affirmation of democracy increased together, while justification of the system and the demand for a strong state decreased together (similarly, in the months of writing this paper, these tendencies also tend to slow down together). In view of the various systems of views (each of which is complex in itself), mapping the dynamism of these developments gain special theoretical and methodological significance in the study of social-emotional climate.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan |
Depositing User: | Endre Sarvay |
Date Deposited: | 02 Mar 2018 12:34 |
Last Modified: | 02 Mar 2018 12:34 |
URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/75633 |
Actions (login required)
Edit Item |