A 2011. évi B19 humán parvovírus-fertőzésekről szerzett tapasztalatok = Observations on Human Parvovirus B19 Infection Diagnosed in 2011

Mihály, Ilona and Trethon, András and Arányi, Zsuzsanna and Lukács, Adrienne and Kolozsi, Tímea and Prinz, Gyula and Marosi, Anikó and Lovas, Nóra and Dobner, Ilona Sarolta and Prinz, Géza and Szalai, Zsuzsanna and Pék, Tamás (2012) A 2011. évi B19 humán parvovírus-fertőzésekről szerzett tapasztalatok = Observations on Human Parvovirus B19 Infection Diagnosed in 2011. ORVOSI HETILAP, 153 (49). pp. 1948-1957. ISSN 0030-6002 (nyomtatott); 1788-6120 (elektronikus)

Text oh.2012.29447.pdf Restricted to Repository staff only until 1 December 2032. Download (263kB)

Abstract

Bevezetés: A B19 humán parvovírus-fertőzés magyarországi incidenciája nem ismert. Cél: A szerzők célul tűzték ki az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet virológiai laboratóriumában 2011-ben diagnosztizált B19 humán parvovírus-fertőzéses esetek elemzését. Módszer: A betegek klinikai és laboratóriumi adatait retrospektív módon a vizsgálati indikációt felállító klinikusok által rendelkezésre bocsátott, illetve a kórházba felvételt nyert betegek kórtörténeti dokumentációja alapján elemezték. Eredmények: 2011-ben 72 betegben igazoltak enzimimmunoassay-vel aktuális B19 parvovírus-fertőzést. A klinikai diagnózis az igazolt esetek 30,6%-ában B19 parvovírus-fertőzés, 16,7%-ában tranziens aplasztikus krízis, 8,3%-ában ízületi betegség, 4,1%-ában akut hepatitis volt. A betegség négy fázisának tünetei (légúti és vérképző rendszeri tünetek, arcexanthema, testexanthema, ízületi tünetek) kettős, hármas vagy négyes kombinációban fordultak elő, illetve az arcexanthemát kivéve egyedüli tünetként is jelentkezett mindegyik. A vezető tünetek az exanthema (74,6%), kóros vérkép (69%), láz (54,9%) és ízületi panaszok voltak (33,8%). Gyakori volt a szokatlan megjelenésű bőrtünet. Akut ízületi betegsége nyolc betegnek volt (11,3%), náluk a kóreredet tisztázása kezelésük és további sorsuk szempontjából volt kulcsfontosságú. Hét várandósnál igazolódott B19 parvovírus-fertőzés (9,9%), egyiküknél hydrops foetalist követően spontán abortusz zajlott le. Az optimális vérvételi időpont ellenére 16 esetben a virális IgG nem volt kimutatható (22,5%). Következtetések: A szerzők tapasztalatai hozzájárulhatnak a B19 parvovírus-fertőzés különböző klinikai megjelenési formáinak megismeréséhez. Introduction: The incidence of human parvovirus B19 infection is unknown. Aim: A retrospective analysis of clinical and laboratory findings was carried out in patients diagnosed with human parvovirus B19 infection in 2011 in a virologic laboratory of a single centre in Hungary. Methods: Clinical and laboratory data of patients with proven human parvovirus B19 infection were analysed using in-and out-patient files. Results: In 2011, 72 patients proved to have human parvovirus B19 infection with the use of enzyme immunoassay. The clinical diagnoses of these patients were as follows: human parvovirus B19 infection (30.6%), transient aplastic crisis (16.7%), arthritis (8.3%) and acute hepatitis (4.1%). Symptoms of each of the four phases of the infection occurred in various combinations with the exception of the monophase of cheek exanthema. This occurred without the presence of other symptoms in some cases. Leading symptoms and signs were exanthema (in 74.6% of cases), haematological disorders (in 69% of cases), fever (in 54.9% of cases) and arthritis (in 33.8% of cases). Several atypical dermatological symptoms were also observed. Acute arthritis without exanthema was noted in 8 patients. Of the 72 patients with proven human parvovirus B19 infection there were 7 pregnant women, and one of them had hydrops foetalis resulting spontaneous abortion. In 16 patients (22.5%) human parvovirus B19 IgG was undetectable despite an optimal time for testing. Conclusion: The observations of this study may contribute to a better recognition of clinical symptoms of human parvovirus B19 infection.

Actions (login required)

Edit Item