Indukált és spontán köpet klinikai felhasználása asztmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben = Clinical Application of Induced and Spontaneous Sputum in Asthma and Chronic Obstructive Pulmonary Disease

Antus, Balázs (2012) Indukált és spontán köpet klinikai felhasználása asztmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben = Clinical Application of Induced and Spontaneous Sputum in Asthma and Chronic Obstructive Pulmonary Disease. ORVOSI HETILAP, 153 (47). pp. 1847-1854. ISSN 0030-6002 (nyomtatott); 1788-6120 (elektronikus)

Text oh.2012.29494.pdf Restricted to Repository staff only until 1 November 2032. Download (291kB)

Abstract

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján az indukált köpet vizsgálata a légúti gyulladás egyik noninvazív vizsgálómódszerévé vált az obstruktív tüdőbetegségekben. A köpetindukció biztonságos, a betegek által jól tolerált beavatkozás. A módszer metodikai standardizálása jelentősen növelte a köpetminták minőségét és a vizsgálatok reprodukálhatóságát. Klinikai szempontból a köpeteosinophilia kimutatásának van a legnagyobb jelentősége, mivel ez a betegek nagyobb szteroidérzékenységére utal. A köpet eozinofilsejt-számát is figyelembe vevő kezelési stratégia az asztmásokban az exacerbatiós ráta csökkenését eredményezi. A köpetfelülúszóban kimutatható gyulladásos mediátorok az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség patogenezisének pontosabb megismerését segítik elő. A spontán köpet sejtprofiljának meghatározása is értékes információt szolgáltat a gyulladásos folyamatokról a légutakban. A klinikai tanulmányok eredményei alapján a jövőben a köpet vizsgálata a klinikai gyakorlatban is elterjedhet. In recent years induced sputum analysis has become a non-invasive method for the assessment of airway inflammation in obstructive airway diseases. Sputum induction is safe and well tolerated by the patients. The method has been standardized, and this has markedly improved the quality and reproducibility of sputum samples. Identification of sputum eosinophilia has the greatest clinical relevance as it predicts a favorable response to corticosteroids. Treatment strategy aiming normalisation of sputum eosinophil cell count may reduce the rate of exacerbations in asthma. Profiling inflammatory mediators in sputum supernatant provides new insights into the pathogenesis of asthma and chronic obstructive pulmonary disease. Cell type analysis in spontaneous sputum may also provide much information about inflammatory processes in the airways. Based on the results of clinical studies sputum analysis should be more often used in clinical settings in the future.

Actions (login required)

Edit Item