Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív alskála magyar verziójának validálása = Validation of the Hungarian Version of Alzheimer’s Disease Assessment Scale – Cognitive Subscale

Pákáski, Magdolna and Drótos, Gergely and Janka, Zoltán and Kálmán, János (2012) Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív alskála magyar verziójának validálása = Validation of the Hungarian Version of Alzheimer’s Disease Assessment Scale – Cognitive Subscale. ORVOSI HETILAP, 153 (12). pp. 461-466. ISSN 0030-6002 (nyomtatott); 1788-6120 (elektronikus)

Text oh.2012.29332.pdf Restricted to Repository staff only until 1 March 2032. Download (207kB)

Abstract

Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív mérőskála az egyik leggyakrabban használt tesztbattéria az Alzheimer-kórral kapcsolatos klinikai diagnosztikus munka és kutatások során. Célok: Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív mérőskála magyar verziójának Alzheimer-kóros betegeken és egészséges kontrollszemélyeken történő validálása és megbízhatóságának megállapítása. Módszerek: Hatvanhat, enyhe és középsúlyos stádiumú, klinikailag diagnosztizált Alzheimer-kóros beteget és 47 kontrollszemélyt vontak be a vizsgálatba. A kognitív státust az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív mérőskála magyar változatának és a Mini-Mental Teszt felvételével állapították meg. A diszkriminációs validitást, az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív teszt életkortól és iskolázottságtól függő kapcsolatát, a teszt szenzitivitás- és specificitásértékeit határozták meg. Eredmények: Mind a Mini-Mental Teszt, mind az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív teszt szignifikánsan elkülönítette az enyhe és középsúlyos Alzheimer-kóros betegeket és a kontrollcsoportot. Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív tesztpontszám nagyon erős negatív korrelációt mutatott a Mini-Mental Teszt pontszámával az enyhe és középsúlyos Alzheimer-kóros csoportban. Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív teszt az iskolázottság és a mért kognitív teljesítmény között gyenge negatív kapcsolatot mutatott, míg az életkor és az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív tesztpontszám közötti pozitív korreláció csak a kontrollcsoportban volt bizonyítható. A ROC-görbe analízise szerint az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív teszt szenzitivitás- és specificitásértékei igen magasak. Következtetések: Az Alzheimer’s Disease Assessment Scale kognitív teszt magyar verziója nagy megbízhatóságú, valid skála, amelynek alapján alkalmazása ajánlható az Alzheimer-kórban szenvedő betegek állapotának meghatározására és nyomon követésére. A teszt jelenlegi magyar nyelvre fordított változata azonban nem elégséges, a szólistákat és nyelvi elemeket a magyar standardoknak megfelelően kell a jövőben összeállítani. The cognitive subscale of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale is the most widely used test in the diagnostic and research work of Alzheimer’s disease. Aims: The aim of this study was to validate and investigate reliability of the Hungarian version of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale in patients with Alzheimer’s disease and healthy control subjects. Methods: syxty-six patients with mild and moderate Alzheimer’s disease and 47 non-demented control subjects were recruited for the study. The cognitive status was established by the Hungarian version of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale and Mini Mental State Examination. Discriminative validity, the relation between age and education and Alzheimer’s Disease Assessment Scale, and the sensitivity and specificity of the test were determined. Results: Both the Mini Mental State Examination and the Alzheimer’s Disease Assessment Scale had significant potential in differentiating between patients with mild and moderate stages of Alzheimer’s disease and control subjects. A very strong negative correlation was established between the scores of the Mini Mental State Examination and the Alzheimer’s Disease Assessment Scale in the Alzheimer’s disease group. The Alzheimer’s Disease Assessment Scale showed slightly negative relationship between education and cognitive performance, whereas a positive correlation between age and Alzheimer’s Disease Assessment Scale scores was detected only in the control group. According to the analysis of the ROC curve, the values of sensitivity and specificity of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale were high. Conclusions: The Hungarian version of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale was found to be highly reliable and valid and, therefore, the application of this scale can be recommended for the establishment of the clinical stage and follow-up of patients with Alzheimer’s disease. However, the current Hungarian version of the Alzheimer’s Disease Assessment Scale is not sufficient; the list of words and linguistic elements should be selected according to the Hungarian standard in the future.

Actions (login required)

Edit Item