Az élelmiszer-fogyasztási adatbázisok múltja, jelene és jövője = The Past, Present and Future of Food Consumption Databases

Szűcs, Viktória and Szabó, Erzsébet and Bánáti, Diána (2012) Az élelmiszer-fogyasztási adatbázisok múltja, jelene és jövője = The Past, Present and Future of Food Consumption Databases. ORVOSI HETILAP, 153 (43). pp. 1692-1700. ISSN 0030-6002 (nyomtatott); 1788-6120 (elektronikus)

Text oh.2012.29475.pdf Restricted to Repository staff only until 31 October 2032. Download (368kB)

Abstract

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Results of the food consumption surveys are utilized in many areas, such as for example risk assessment, cognition of consumer trends, health education and planning of prevention projects. Standardization of national consumption data for international comparison is an important task. The intention work began in the 1970s. Because of the widespread utilization of food consumption data, many international projects have been done with the aim of their harmonization. The present study shows data collection methods for groups of the food consumption data, their utilization, furthermore, the stations of the international harmonization works in details. The authors underline that for the application of the food consumption data on the international level, it is crucial to harmonize the surveys’ parameters (e.g. time of data collection, method, number of participants, number of the analysed days and the age groups). For this purpose the efforts of the EU menu project, started in 2012, are promising.

Actions (login required)

Edit Item