A renin-aldoszteron rendszer vizsgálata két módszerrel különböző klinikai állapotokban = Clinical Evaluation of the Renin-Aldosterone System: Comparison of Two Methods in Different Clinical Conditions

Horváth, Dóra and Lőcsei, Zoltán and Csizmadia, Zsuzsanna and Toldy, Erzsébet and Szabolcs, István and Rácz, Károly (2012) A renin-aldoszteron rendszer vizsgálata két módszerrel különböző klinikai állapotokban = Clinical Evaluation of the Renin-Aldosterone System: Comparison of Two Methods in Different Clinical Conditions. ORVOSI HETILAP, 153 (43). pp. 1701-1710. ISSN 0030-6002 (nyomtatott); 1788-6120 (elektronikus)

Preview

Text oh.2012.29476.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (216kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A primer aldosteronismus diagnosztikájában alapvető a plazma aldoszteron-renin hányados vizsgálata. Cél: A szerzők a diagnosztikai hasznosság megítélése céljából a hányadost két módszerrel határozták meg (plazmaaldoszteron/plazmarenin aktivitás és plazmaaldoszteron/direkt renin koncentráció). Módszerek: Összesen 134 személyben (80 nő, 54 férfi ; életkoruk: 46±15,5 év) radioimmunassay-vel meghatározták a plazmarenin-aktivitást és plazmaaldoszteron-koncentrációt, továbbá immunometriás assay-vel a plazmarenin-koncentrációt. A vizsgált személyek közül 49 egészséges, gyógyszert nem szedő (kontroll) személy volt, 59 hypertonia (34 kezeletlen, 25 kezelt) és 26 véletlenül felismert mellékvese-adenoma miatt vizsgált. Eredmények: A plazmarenin-aktivitás és reninkoncentráció között gyenge korrelációt találtak (r = 0,59) az alacsonyabb mérési tartományban (plazmarenin-aktivitás: 0,63±0,41 ng/ml/h; plazmarenin-koncentráció: 8,1±4,9 ng/l). A kontrollcsoport eredményeiből meghatározott „cut-off” értékek szerint (plazmaaldoszteron/plazmarenin aktivitás hányados: 30,0 ng/dl/ng/ml/h; plazmaaldoszteron/plazmarenin koncentráció hányados: 3,0 ng/dl/ng/l) az álpozitív esetek aránya különösen a béta-blokkolót szedők körében volt magas (plazmaaldoszteron/plazmarenin aktivitás 22,2%, plazmaaldoszteron/plazmarenin koncentráció 44,4%). Következtetések: A plazmaaldoszteron/plazmarenin aktivitás hányados csak akkor helyettesíthető a plazmaaldoszteron/plazmarenin koncentráció hányadossal, ha mérlegeljük a különböző klinikai állapotokat és eltérő gyógyszerhatásokat. Introduction: Measurement of plasma aldosterone/renin ratio is the key step in the diagnosis of primary aldosteronism. Aim: The aim of the authors was to analyze and compare the diagnostic utility of plasma aldosterone/renin activity and plasma aldosterone/renin concentration ratios. Methods: Plasma aldosterone and plasma renin activity were determined by radioimmunoassays and plasma renin concentration was measured by immunoradiometric assay in 134 subjects (80 women and 54 men, aged 46±15.5 years) including 49 healthy blood donors (control group), 59 patients with hypertension (25 treated and 34 untreated) and 26 patients with incidentally discovered adrenal adenomas. Results: There was a weak correlation (r = 0.59) between plasma renin activity and plasma renin concentration in the lower range (plasma renin activity, 0.63±0.41 ng/ml/h; plasma renin concentration, 8.1±4.9 ng/l). Considering the cut-off value of plasma aldosterone/renin ratios determined in controls (plasma aldosterone/renin activity ratio, 30 ng/dl/ng/ml/h; plasma aldosterone/renin concentration ratio, 3.0 ng/dl/ng/l), high proportion of falsely positive results were found among patients on beta-receptor blocker therapy (plasma aldosterone/renin activity ratio, 22.2%; plasma aldosterone/renin concentration ratio, 44.4%) Conclusion: The widely used plasma aldosterone/renin activity ratio can only be replaced with plasma aldosterone/renin concentration ratio with precaution on different clinical conditions.

Actions (login required)

Edit Item