Carcinoid daganatok = Carcinoid tumors

Pregun, István and Bodoky, György and Rácz, Károly and Tulassay, Zsolt (2010) Carcinoid daganatok = Carcinoid tumors. Orvosi Hetilap, 151 (46). pp. 1885-1894. ISSN 0030-6002

Preview

Text oh.2010.29000.pdf Download (127kB) | Preview

Abstract

A szerzők a carcinoid tumorokkal kapcsolatos legfontosabb klinikai gyakorlati ismeretekről adnak áttekintést. A carcinoid daganatok neuroendokrin sejtekből származó, többségében lassan növekvő ritka tumorok, azonban gyorsan metasztatizáló, agresszív formában is jelentkezhetnek. Epidemiológiai adatok szerint gyakoriságuk nő, amit részben a diagnosztikus módszerek fejlődése okozhat. A daganatok gyakran tünetmentesek, máskor carcinoid szindróma vagy egyéb endokrin szindrómák tünetei lehetnek jelen. A korai diagnózist biokémiai markerek (szérum-kromogranin-A, vizelet-5-hidroxi-indolecetsav) és speciális képalkotó módszerek segítik. A daganatok jelentős részét a betegség előrehaladott stádiumában ismerik fel; ezekben az esetekben sebészi módszerekkel nem érhető el teljes gyógyulás, bár a daganat megkisebbítésének sebészi vagy intervenciós radiológiai lehetőségeit ilyenkor is számításba kell venni. A carcinoid tumorokhoz társuló klinikai tünetek kezelésének jelenleg leghatásosabb eszközei a szomatosztatin-analóg készítmények, amelyek a tünetek megszüntetésén/enyhítésén kívül tumorgátló hatásuk révén akár hosszú éveken keresztül kivédhetik a daganatok növekedését vagy ritkán daganatregressziót válthatnak ki. A kemoterápiás készítményeket elsősorban metasztatikus, agresszív, gyorsan növekvő, illetve pancreas neuroendokrin daganatok esetén alkalmaznak, klinikai vizsgálatokban új kemoterápiás lehetőségként a temozolomid és a thalidomid adásával szereztek kedvező kezdeti tapasztalatokat. Progresszív, előrehaladt stádiumú daganatban szenvedő betegek részére hatékony új terápiás lehetőség a ¹³¹ I-MIBG, ⁹⁰ Y-DOTA-TOC és ¹⁷⁷ Lu-DOTA-TOC radionuklid kezelés. Kezdeti tapasztalatok állnak rendelkezésre a tirozinkináz-gátlók, tirozinkináz-ellenes antitestek és a „mammalian target of rapamycin” (mTOR) gátlók alkalmazásáról, amelyek közül a hatékonynak bizonyuló készítmények a jövőben szélesebb körű alkalmazást nyerhetnek. Orv. Hetil., 2010, 46, 1885–1894. | The authors review the most important clinical aspects of carcinoid tumors. Carcinoid tumors originating in neuroendocrine cells are rare, usually slowly-growing neoplasms, however, they may present as aggressive and rapidly progressing tumors. Epidemiologic data indicates that their prevalence is gradually increasing, which may be explained, at least in part, by the development and wider use of advanced diagnostic methods. A considerable proportion of patients with neuroendocrine tumors are symptom-free, whereas others may have carcinoid syndrome or symptoms of other endocrine syndromes. Early diagnosis may be established by the measurement of biochemical markers (serum chromogranin A, urinary 5-hydroxyindoleacetic acid) and advanced localization methods. A considerable number of patients are diagnosed at the late stages of the disease; in these cases surgical cure is not possible but surgical and/or interventional radiologic procedures which reduce tumoral mass should be still considered. The most effective drugs for symptomatic treatment of carcinoid tumors are somatostatin analogues; in addition to their beneficial effect on clinical symptoms they may stabilize tumor growth for many years and, less frequently, may produce tumor regression. The use of chemotherapeutic agents is considered in patients with aggressive, rapidly growing and advanced tumors; initial findings with temozolomide and thalidomide in clinical trials raise the possibility that these chemotherapeutic agents may prove to be new therapeutic options. Radioisotope-labeled peptide receptor therapy with ¹³¹ I-MIBG, ⁹⁰ Y-DOTA-TOC or ¹⁷⁷ Lu-DOTA-TOC may offer a highly effective option for patients with progressive and advanced stage of neuroendocrine tumors. Initial observations obtained in clinical trials with some tyrosine kinase inhibitors, antibodies against tyrosine kinases, and with inhibitors of mammalian target of rapamycin (mTOR) support the possibility that at least some of these new agents may have a role in future treatment options in patients with advanced neuroendocrine tumors. Orv. Hetil., 2010, 46, 1885–1894.

Actions (login required)

Edit Item