A bal kamra morfológiai és funkcionális edzettségi jelei különböző korú és színvonalú sportolóknál = Left ventricular morphological and functional characteristics in athletes doing sports at different levels

Kneffel, Zsuzsanna (2008) A bal kamra morfológiai és funkcionális edzettségi jelei különböző korú és színvonalú sportolóknál = Left ventricular morphological and functional characteristics in athletes doing sports at different levels. Orvosi Hetilap, 149 (23). pp. 1085-1094. ISSN 0030-6002

Text oh.2008.28320.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2028. Download (185kB)

Abstract

Vizsgálataimban tanulmányoztam az egészséges szív alkalmazkodását az edzésterheléshez, valamint az edzett szív jelentőségét az egészség megőrzésében. Célkitűzés: 1. Az edzetteknél talált magasabb E/A hányados az edzésbradycardiának tudható-e be, vagy a rendszeres edzés önálló hatásának tekinthető? 2. Mely kardiális mutatókban látszik különbség a más-más intenzitással játszó labdajátékosoknál? 3. Hogyan függenek össze a szívmutatók az állóképességet jellemző legfőbb spiroergometriás mutatóval, a relatív aerob kapacitással? Módszer: A kérdések tisztázására nem edzett és edzett emberek nyugalmi, kétdimenzionálisan irányított M-módú és Doppler-echokardiográfiás adatait hasonlítottam össze, valamint az edzett emberek értékeit egymáshoz is viszonyítottam. Eredmények: 1. A diasztolés funkciót jellemző E/A hányados függ a nyugalmi pulzusszámtól. A fiatal sportolókban talált magasabb E/A hányados nem tekinthető a rendszeres edzés közvetlen hatásának, inkább az edzésbradycardia következménye. 2. Az egyes labdajátékosok szívének adatait vizsgálva a szív morfológiai edzettségi jeleiben és a nyugalmi pulzusszámban a vízilabdázók mutatták a legjobb, a röplabdások a leggyengébb értékeket, de ők is jobbak voltak a fizikailag passzív csoport tagjainál. 3. Nem edzett és különböző sportágcsoportba tartozó edzett férfiak összevont csoportjában a bal kamra testméretre vonatkoztatott falvastagsága, belső átmérője és izomtömege, a pulzusszám és az E/A hányados mutatott szignifikáns korrelációt a maximális oxigénfelvevő képességgel. Következtetések: 1. Idősebb korban a magasabb E/A hányados független a pulzusszámtól, az edzés önálló hatásának bizonyul, ami arra utal, hogy a rendszeres edzés mérsékelni képes a diasztolés funkció életkorral járó romlását. 2. A hosszan tartó mérkőzésekhez, az egyre megnyúló versenyidőszakhoz, a folyamatos, nagy intenzitású edzésekhez alighanem hasznos, valószínűleg szükséges lenne a röplabdajátékosok speciális állóképességi edzésprogramjának bevezetése. 3. Minél nagyobb volt a sportoló edzés- és versenyprogramjában az állóképességi teljesítmény, annál több mutatóban volt korreláció a relatív aerob kapacitással. A jelenség a sportolók különböző feltételezett izomszerkezetével magyarázható. | One of the most important effects of regular physical training is the adaptation of the cardiovascular system. The basic importance of an “athlete’s heart” is manifested in two fields, one is public health, the other competitive sport. Aim: 1. Can the higher E/A quotient of physically active persons be explained by the training bradycardia, or can it be supposed as an independent effect of regular physical exercise? 2. Which training-induced heart characteristics seem to be different in players of various ball-games? 3. How are cardiac data related to the relative aerobic power as most indicative index of endurance performance? Methods: Two-dimensionally guided M-mode and Doppler echocardiographic data of different athletic and non-athletic subjects were compared with each other, differences between data of different athletic groups were also analysed. Results: 1. E/A quotient characterises left ventricular (LV) diastolic function, but it highly depends on the heart rate. The higher E/A found in young athletes does not seem to be an independent effect of the regular physical training. 2. Investigating the data of different ball-game-players, characteristic differences were seen. In the myocardial hypertrophy and in the resting heart rate water polo players were the best, volleyball players the worst, but the values of the latter were also better than those of non-athletes. 3. In the pooled group of non-athletes and of competitors of several kinds of sports (endurance athletes, ball-game-players, power-and-sprint-events athletes) all measured parameters correlated significantly with the relative maximal oxygen consumption. Conclusions: 1. The higher E/A in elderly subjects suggests that regular physical training can diminish the age-associated impairment of diastolic function. 2. For the high intensity training and for the long competition period a special endurance training program would be useful for volleyball players. 3. The higher was the proportion of endurance activity in the training and competitive program, the stronger were the correlations with the relative aerob capacity.

Actions (login required)

Edit Item