Ápolói és gondozói magatartások alakulása különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés jelenségére = The characteristics of nurses’ and caregivers’ behaviour in different clinical settings with special attention to burnout syndrome

Szabó, Ilona (2008) Ápolói és gondozói magatartások alakulása különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés jelenségére = The characteristics of nurses’ and caregivers’ behaviour in different clinical settings with special attention to burnout syndrome. Orvosi Hetilap, 149 (31). pp. 1463-1469. ISSN 0030-6002

Text oh.2008.28370.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2028. Download (176kB)

Abstract

A szerző szeretné felhívni a figyelmet a választott téma aktualitására, annak személyi és intézményi hatására. A kiégés patomechanizmusában a munkahelyi stressz fontos szerepet játszik. Az ápolók jelentős munkahelyi stresszterheltségnek vannak kitéve, így a kiégés előfordulása körükben várhatóan magas. A jelen vizsgálat célja, hogy képet adjon a magyar ápolók helyzetéről, mentálhigiénés állapotáról, a kiégési szindróma fokáról és mértékéről adott ellátási szituációkban. A kutatás módszere: önkitöltős, anonim kérdőív volt, amely rákérdezett a vizsgált minta szociodemográfiai adataira; felhasznált három standardizált kérdőívet, amely a kiégés mértékét, a fizikai és pszichés kimerültséget, valamint a diszfunkcionális attitűdöket mérte. Eredmények: A kérdőíves felmérés 805 fővel történt, amelyben elemzésre kerültek a segítő kapcsolatok sajátos körülményei, a munkahelyi jellemzők közül a kiégés fokának és a kórházi osztály ellátási formájának kapcsolódási pontjai. Az intenzív osztályokon dolgozó 374 ápolóból 9,4% ki van égve, míg az aktív osztályon dolgozók esetében ez az arány 155 főből 0,6% volt. A kutatás eredményei szerint befolyásoló tényezőként hat még a jelenségre az ápolók által a főállásukon túl végzett melléktevékenység ténye, valamint az erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya is. A vizsgált populáció 33,9%-a, 273 fő veszélyben van a kiégés mértékét illetően, 5,5%-a, 44 fő a kiégettség állapotában van, és 0,9%-a, 7 fő gyógyításra szorul. A tanulmány bizonyos személyiségfaktorok (diszfunkcionális attitűdök) befolyásoló szerepét feltételezte a burnout kialakulásában. Az összehasonlítások alapján a burnout jelenség és a diszfunkcionális attitűdök összefüggése is beigazolódott. Következtetés: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált populációban a szociodemográfiai faktorok nem befolyásolják a kiégés kialakulását. Meghatározó a munkahelyi tényezők között az ápoltak betegségének súlyossági foka, valamint az intenzív osztályon elszenvedett állandó stressz mértéke. | The author draws attention to the up-to-datedness of the selected topic and its personal and institutional effects. Stress in work (workplace stress) has a significant role in the pathomechanism of burnout. Nurses are exposed to excessive stress burden in work so expected incidence of burnout is relatively high among them. Goal of this study is to draw a picture about the situation, condition of mental health, degree and rate of burnout in nurses in given health care situations. Methods: Self-completed, anonymous questionnaire questioning the surveyed socio-demographic data while using three standardized questionnaires with the measurement of the degree of burnout, physical and mental exhaustion and fatigue as well as dysfunctional attitudes. Results: The study surveyed 805 individuals analyzing the specific characteristics of supporting relationship and joining points between degree of burnout and (hospital) department care form. Among 374 nurses working in the intensive care unit 9.4% suffer from burnout, while among 155 nurses working in active care unit this rate is 0.6%. According to the findings of the study there are also other influential elements, namely the facts that nurses have part-time jobs (second jobs) besides their full-time jobs and the lack of moral and financial respect or recognition. Among the surveyed population 273 individuals – 33.9% – are at risk regarding burnout, 44 individuals – 5.5% – show signs of burnout and 7 individuals – 0.9% – are in a condition where treatment is needed. The study supposed the influential role of certain personality factors (dysfunctional attitudes) in the development of burnout. Comparison showed that burnout phenomenon and dysfunctional attitudes are correlated. Conclusion: The survey results confirmed that socio-demographic factors had no effect on burnout development. The severity of patients’ condition and the degree of permanent stressful situation in intensive care units are among determinant workplace factors.

Actions (login required)

Edit Item