Antithromboticus kezelés szívbetegek elsődleges és másodlagos strokeprevenciójában és akut stroke-ban = Antithrombotic therapy in primary and secondary stroke prevention of cardiac patients and in acute stroke

Csiba, László and Kovács, Katalin Réka (2009) Antithromboticus kezelés szívbetegek elsődleges és másodlagos strokeprevenciójában és akut stroke-ban = Antithrombotic therapy in primary and secondary stroke prevention of cardiac patients and in acute stroke. Orvosi Hetilap, 150 (5). pp. 195-202. ISSN 0030-6002

Text oh.2009.28414.pdf Restricted to Repository staff only until 28 February 2029. Download (198kB)

Abstract

A kardiogén stroke a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik gyakorisága növekedése miatt. Ischaemiás eseményt még nem szenvedett pitvarfibrilláló beteg esetén kockázatbecslést kell végezni és annak alapján dönteni a vérlemezkegátló vagy antikoaguláns kezelésről. (A legtöbb pitvarfibrilláló esetet antikoagulálni kell.) A pitvarfibrilláció súlyos stroke-kockázati tényező, ezért pitvarfibrilláló betegeknél az antikoagulálás a primer prevenció része (kivétel: fiatal, egyéb kockázati tényezővel nem rendelkező pitvarfibrilláló személy). Hetvenöt évnél idősebb pitvarfibrilláló beteg is antikoagulálható, megfelelően ellenőrzött INR-értékek mellett. A szerzők áttekintik az egyéb szívbetegségeket is, különös tekintettel a billentyűbetegségekre és a szívinfarktusra. Akut stroke-ban az új európai útmutató nem javasolja sem a hagyományos, sem a frakcionált heparin használatát. Ischaemiás stroke-ban aszpirinkezelést alkalmazunk az első három napban, és ezt követően térünk át tartós antikoaguláns kezelésre, és csak akkor, ha embóliaforrást tudtunk igazolni, illetve a beteg együttműködése megfelelő, a vérzésveszély viszonylag kicsi (INR 2-3). Egyébként csak vérlemezkegátló kezelést alkalmazunk. Néhány különleges esetben egyes szerzők javallják a korai antikoagulálást (az újabb embolizáció veszélye extrém nagy, bal pitvari/kamrai thrombus, artériadissectio vagy sebészi beavatkozás súlyos artériastenosis mellett), más esetben pedig óvatosságra intenek (kiterjedt infarktus, nem megfelelő módon kontrollálható vérnyomás, súlyos microvascularis elváltozások). A szekunder prevenció stádiumában nincs különbség a vérlemezkegátló és az antikoaguláns kezelés hatásossága között, elsősorban vérlemezkegátló kezelés jön szóba, kivéve azokat az eseteket, amikor a szív embóliaforrás. | Primary vascular prevention: the prevalence of cardiogenic stroke will increase in the future. All patients with atrial fibrillation but without any ischemic stroke, must undergo a rigorous risk evaluation, which is crucial for pharmacotherapy. Atrial fibrillation is an important risk factor for stroke, therefore patients with atrial fibrillation should be anticoagulated (except those without other risk factors). Even patients over 75 years with atrial fibrillation could be anticoagulated if the INR is properly controlled. The authors review also the role of anticoagulation in patients suffering from myocardial infarction or valve diseases. Acute stroke: The new European stroke guideline does not recommend the use of conventional or fractionated heparin in the first three days of acute stroke, but aspirin therapy is recommended. Long-term anticoagulation is needed only if cardiac source of emboli can be verified, the patient has good compliance, and the risk of hemorrhagic complication is low (INR: 2-3). Otherwise, antiplatelet therapy is recommended. Some authors recommend early anticoagulation in special cases (high risk of embolisation, left atrial/ventricular thrombus, arterial dissection or surgical intervention for a severe arterial stenosis). Caution is needed in patients with large infarct, uncontrolled hypertension and microbleeds on MRI. Secondary prevention: Antiplatelet therapy is recommended for every post-stroke patient, but for those with cardiac source of emboli anticoagulation is recommended.

Actions (login required)

Edit Item