Tapasztalataink a fiatal- és felnőttkori veleszületett szívhibák sebészi kezelésében 2001–2008 = Surgical management of congenital heart defects in adolescent and adult patients, between years 2001–2008

Hartyánszky, István and Székely, Andrea and Király, László and Prodán, Zsolt and Mihályi, Sándor and Bodor, Gábor and Tamás, Csaba and Kassai, Imre and Fazakas, Levente and Temesvári, András and Szatmári, András (2009) Tapasztalataink a fiatal- és felnőttkori veleszületett szívhibák sebészi kezelésében 2001–2008 = Surgical management of congenital heart defects in adolescent and adult patients, between years 2001–2008. Orvosi Hetilap, 150 (37). pp. 1739-1743. ISSN 0030-6002

Text oh.2009.28683.pdf Restricted to Repository staff only until 30 September 2029. Download (85kB)

Abstract

A felnőttkorban operált veleszületett szívhibák között vezetnek az I. rekonstrukciós beavatkozások: a) frissen felismert betegségek, b) megelőzően inoperábilisnak ítélt kórképek, c) pulmonalis hypertonia, jobbkamra-elégtelenség miatt „elkésett” műtétek. Növekszik a II. REDO műtétek száma: a) residuumok korrigálása, b) kinőtt, diszfunkciós homograftok cseréje, c) műtéti/intervenciós korrigálás utáni recoarctatio (aneurysma, dissectio) sebészete, d) aorta valvulotomia/valvuloplastica, illetve társvitiumok (TGA) korrigálásának következményeként Ross-műtét, műbillentyű-beültetés . Betegek, eredmények: A 2001–2008 között végzett 4496 műtét közül 166 volt fiatal-felnőtt korú (16–52, átlagéletkor: 28 év) (Ia: 77, Ib: 15, Ic: 4, IIa: 11, IIb: 22, IIc: 9, IId: 28). Műtéti mortalitás nem volt, 1 beteg pulmonalis hypertoniás krízisben, 1 jobbkamra-elégtelenség miatti malignus ritmuszavarban, 2 többszerv-elégtelenségben halt meg. Konklúzió: A rizikófaktorokat a pulmonalis hypertonia és a jobbkamra-elégtelenség jelenti. A bonyolult sebészi megoldások a „congenitalis szívsebész” számára nem jelentenek problémát, de koraibb diagnózisok, terápiában az extracorporalis membránoxigenátor használata az eredményeket javíthatja. | The leading interventions due to congenital heart defects performed in adults are: (I) reconstructive operations, including: (a) newly diagnosed malformations, (b) previously adjudged to be inoperable defects, (c) so called „tardive” interventions due to pulmonary hypertension or right ventricle insufficiency. There is a growing number of (II) REDO operations, including: (a) correction of residual defects, (b) replacement of damaged or outgrown homografts, (c) recoarctation (aneurysm, dissection) of the aorta after surgical or catheter interventions, (d) Ross procedure, valve replacements due to previously performed aortic valvulotomy/valvuloplasty or corrections of different malformations (e.g. TGA). Patients and results: 166 of all 4496 operations were performed in adolescents and adults (age: 16–52 years, mean: 28 years) between years 2001–2008. The distribution of these interventions: Ia: 77, Ib: 15, Ic: 4, IIa: 11, IIb: 22, IIc: 9, IId: 28. Mortality rates were the following: 0 intraoperative, 4 early postoperative, 1 pulmonary hypertensive crisis, 1 malignant rhythm disturbances, 2 multi-organ failure. Conclusions: The main risk factors are pulmonary hypertension and right ventricle failure. Complex surgical solutions do not mean extreme problems for a congenital cardiac surgeon, but earlier diagnosis and the use of ECMO during therapy may improve the results.

Actions (login required)

Edit Item