Vesicocutan fistulával járó hasfali malacoplakia Boeck-sarcoidosis mellett = Vesico-cutaneous fistula revealing abdominal wall malakoplakia accompanied by Boeck’s sarcoidosis

Knausz, József and Lipták, József and Andrásovszky, Zsolt and Baranyay, Ferenc (2010) Vesicocutan fistulával járó hasfali malacoplakia Boeck-sarcoidosis mellett = Vesico-cutaneous fistula revealing abdominal wall malakoplakia accompanied by Boeck’s sarcoidosis. Orvosi Hetilap, 151 (6). pp. 220-223. ISSN 0030-6002

Text oh.2010.28785.pdf Restricted to Repository staff only until 28 February 2030. Download (213kB)

Abstract

A malacoplakia szerzett granulomatosus megbetegedés, amelyet elsőként Michaelis és Gutmann írtak le 1902-ben. Patogenezise nem tisztázott, feltehetően a macrophagok baktericid defektusa miatt másodlagosan, többnyire immunszupprimált betegekben alakul ki. Esetismertetés: A 63 éves nőbeteg 10 éve pulmonalis sarcoidosis miatt methylprednisolonterápiában részesült. Fél éve visszatérő alhasi (hasfali) tályog alakult ki, amelynek kórszövettani vizsgálata malacoplakiát igazolt. A folyamat vesicocutan fistulával szövődött. A tályogból E. coli tenyészett ki. Módszer: A vizsgálati anyagon hematoxilin-eozin festést, perjódsavas Schiff-, berlinikék és Kossa-reakciókat végeztek. Eredmények: Mikroszkóposan von Hansemann-féle macrophagok, PAS- és Kossa-reakcióval Michaelis–Gutmann-testek voltak megfigyelhetők. Az urológiai-sebészi ellátás (fistulareszekció) és az azt követő antibiotikus kezelés hatására a beteg panasz- és tünetmentessé vált. Megbeszélés: A malacoplakia – bár számos anatómiai lokalizációban leírták – leggyakrabban az urogenitalis rendszer szerveiben fordul elő. Hasfali, kismedencei fistulákkal járó esetek ismeretesek. Következtetés: Betegüknél a sarcoidosis és a következményes tízéves methylprednisolonterápia immunszuppresszív állapotot tarthatott fenn, amely a kialakult vesicocutan fistulát okozó malacoplakiával összefüggésbe hozható. Sebészi és antibiotikus kezelésre a beteg meggyógyult. | Malakoplakia is an acquired granulomatous disorder first described by Michaelis and Gutmann in 1902. The pathogenesis of malakoplakia is hardly known, but it thought to be secondary to an acquired bactericidal defect in macrophages occurring mostly in immunosuppressed patients. Case report: 63-year-old female patient had been treated with methylprednisolon for ten years, because of pulmonary sarcoidosis. For six month, recurrent abdominal abscess and vesico-cutaneous fistula developed. Histological examination proved malakoplakia, and Escherichia coli was detected in the abscess cavity. Methods: Hematoxyline eosin staining, periodic acid-Schiff, Berlin-blue and Kossa reactions were performed. Results: Microscopically malakoplakia consists of mainly macrophages, known as von Hansemann cells with scattered targetoid intracytoplasmic inclusions known as Michaelis-Gutmann bodies. In our presented case, after urological-surgical intervention and antibiotic therapy, the patient became free from complaints and symptoms. Discussion: Malakoplakia has been described in numerous anatomic locations, mainly in the urogenital tract. Malakoplakia may be complicated with fistulas in different locations: vesico-coccygeal, rectoprostatic, anorectal fistulas have been were reported in the literature, while 6 cases of malakoplakia with Boeck’s sarcoidosis are published. Conclusion: In the presented case sarcoidosis and the 10-year immunosuppressive treatment with methylprednisolon might have been in the background of abdominal wall malakoplakia, complicated by vesico-cutaneous fistula. The patient was successfully treated with surgery and the followed antibiotic therapy.

Actions (login required)

Edit Item