A dohányzás hatása a szívinfarktus utáni túlélésre – dohányzási paradoxon Magyarországon? = Effect of smoking on survival after myocardial infarction – smoker’s paradox in Hungary?

El-Meouch, Nedim Márton and Ferenci, Tamás and Jánosi, András (2018) A dohányzás hatása a szívinfarktus utáni túlélésre – dohányzási paradoxon Magyarországon? = Effect of smoking on survival after myocardial infarction – smoker’s paradox in Hungary? Orvosi Hetilap, 159 (14). pp. 557-565. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31028.pdf Download (443kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A dohányzás és az infarktus bekövetkezése közötti szoros, pozitív kapcsolatot már az 1960–70-es években bebizonyították. A dohányzás prognosztikus jelentősége az infarktus akut szakában, illetve az akut szakot túlélt betegek esetén nem egyértelműen tisztázott. Számos tanulmány foglalkozik az úgynevezett „smoker’s paradox” (dohányzási paradoxon) jelenségével, vagyis azzal, hogy a szívinfarktust elszenvedő betegek körében a dohányosok alacsonyabb halálozási kockázattal rendelkeznek a nem dohányosokhoz képest. Noha a confounderekre való kontrollálás után ez a hatás több esetben eltűnt, a kérdésben még nem alakult ki nemzetközi konszenzus. Célkitűzés: A tanulmány célja a dohányzás hatásának vizsgálata volt akut szívinfarktus miatt kezelt magyarországi betegek prognózisára, oly módon, hogy a betegek kockázati profiljára kontrolláltuk. Módszer: A kutatás adatforrását a Gottsegen György Kardiológiai Intézet által működtetett Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2014 és 2016 közötti adatai jelentették (n = 20 811). Az elemzés többváltozós statisztikai eljárásokat alkalmaz a confounding szűrésére. A rövid távú túlélés vizsgálatánál logisztikus regresszióra, a hosszú távú túlélésnél – Cox-regresszióval, illetve „Accelerated Failure Time” (AFT-) modellekkel megvalósított – túléléselemzésre került sor. A többváltozós modellekben életkorra, nemre, az infarktus típusára (ST-elevációval vagy nem ST-elevációval járó esemény), a kezelés módjára (PCI igen versus nem), kreatinineltérésre, a prehospitális reanimáció és a kardiogén sokk tényére, valamint többféle társbetegségre, illetve kórelőzményi adatra kontrolláltunk. Eredmények: Mind a rövid távú – 30 napos – halálozás (OR = 1,517, 99% konfidenciaintervallum: 1,229–1,872), mind a hosszabb távú túlélés (HR = 1,395, 99% konfidenciaintervallum: 1,232–1,579) tekintetében rosszabbak voltak a dohányzó betegek életkilátásai a nem dohányzókkal egybevetve az említett változókra történő kontrollálás után. Következtetés: A dohányzási paradoxon nem figyelhető meg a magyar betegek esetében, sőt a dohányzás önmagában rontja az adott beteg túlélési esélyét. Orv Hetil. 2018; 159(14): 557–565. | Abstract: Introduction: The strong, positive relationship between smoking and myocardial infarction was proven in the 1960s and 1970s. The prognostic significance of smoking in the acute phase of the infarction, and later in patients who survive the acute phase is, however, not clear. Numerous international studies focus on the phenomenon called the „smoker’s paradox”, which means that smokers have a lower mortality rate after suffering myocardial infarction than non-smokers. Although in many cases smoking does not have a positive effect on survival after controlling for confounders, an international consensus has not been reached regarding this issue. Aim: The aim of this paper was to investigate whether the paradox effect exists in the case of Hungarian patients after controlling for the patients’ risk profiles. Method: The database used for the research was based on the 2014–2016 data of the Hungarian Myocardial Infarction Registry (n = 20 811) supervised by the Gottsegen György National Institute of Cardiology. The present analysis uses multivariate methodology to adjust for confounding: logistic regression is used for the short-term survival and survival analysis – with Cox proportional hazards model and Accelerated Failure Time models – is used for the long-term survival. Age, sex, performing of PCI, type of infarction (ST-elevation or not), creatinine abnormality, need for prehospital reanimation, cardiogenic shock and the presence of several comorbidities and medical history data were controlled for in the multivariate analysis. Results: Both the short term – 30 day – mortality (OR = 1.517, 99% confidence interval: 1.229–1.872) and the long term mortality (HR = 1.395, 99% confidence interval: 1.232–1.579) were worse for smokers than non-smokers after adjusting for the abovementioned factors. Conclusion: The “smoker’s paradox” cannot be observed in the case of Hungarian patients, moreover smoking in itself is associated with worse prognosis. Orv Hetil. 2018; 159(14): 557–565.

Actions (login required)

Edit Item