Komplex jellegek genetikai hátterének elemzése = Investigation of the genetic background of complex diseases

Rónai, Zsolt and Lippai, Zoltán and Elek, Zsuzsanna and Somogyi, Anikó (2018) Komplex jellegek genetikai hátterének elemzése = Investigation of the genetic background of complex diseases. Orvosi Hetilap, 159 (31). pp. 1254-1261. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31123.pdf Download (706kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bár a Humán Genom Projekt másfél évtizede feltárta a 3 milliárd nukleotidból álló emberi genetikai információ bázissorrendjét, a betegségek – elsősorban a komplex rendellenességek – hátterének pontos megismerése még várat magára. A még azonosítatlan örökletes tényezők összességét hiányzó örökölhetőségnek nevezzük, ennek felderítése a molekuláris patomechanizmus megismerésének alapja. Ez nem csupán elméleti kérdés: ezen tudás a mindennapi gyakorlatban a diagnosztika, a megelőzés és a célzott, egyénre szabott kezelés fejlődésének lehetőségét kínálja. A még nem ismert genetikai faktorok azonosításához a mind újabb és hatékonyabb molekuláris biológiai technikák alkalmazása hozzájárul, a cél eléréséhez azonban számos klinikai és genetikai koncepció újragondolása vezethet el. Tudásunkat az eddigi genomszintű analízisek megalapozták, de további ismeretek feltárása szükséges az alábbi szempontok alapján: (1) SNP-k mellett az ismétlődési variációk (VNTR-ek és CNV-k) genotipizálása és asszociáció elemzése, (2) gén–gén és gén–környezet kölcsönhatás vizsgálata, (3) epigenetikai elemzések, (4) polimorfizmusok biológiai funkciójának meghatározása, (5) biológiailag releváns diagnosztikai kategóriák, endofenotípusok alkalmazása. Noha a genomnak csupán az 1,2%-a felelős a fehérjék kódolásáért, ugyanakkor csaknem 90%-a RNS-re átíródik, így a génexpresszió-szintű vizsgálatok ígéretes kiindulópontot jelenthetnek, mivel rávilágíthatnak azon molekuláris szintű folyamatokra, amelyek szerepet játszanak a betegségek kialakításában. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1254–1261. | Abstract: Although the Human Genome Project discovered the sequence of the human genetic information 15 years ago, genetic background of the diseases – primarily that of complex disorders – is still not known. The sum of the not yet discovered inherited risk factors is termed the missing heritability; the identification of these genetic components is, however, essential, as it is the base of the understanding of the molecular pathomechanism of diseases. It is not only of theoretical importance: this knowledge can be used in the clinical practice, as it offers the possibility of improvement of diagnostics, prevention as well as targeted and individualized therapy. Application of novel and more efficient molecular biological tools contribute to the discovery of unknown genetic factors, the complete goal can only be achieved, however, by re-conceptualization of several clinical and genetic points. Our knowledge was established by genome-wide studies, however, further knowledge must be acquired according to the following points: (1) genotype and association analysis of repeat variations (VNTRs and CNVs) besides SNPs, (2) investigation of gene–gene and gene–environment interactions, (3) epigenetic studies, (4) assessing the biological function of polymorphisms, (5) application of biologically relevant diagnostic categories and endophenotypes. Although it is only 1.2% of the whole genome that codes for proteins, however, as much as 90% is transcribed to RNA, consequently it can be hypothesized that gene expression analyses might offer promising starting points for further studies, as they can shed light on the molecular processes that contribute to the development of diseases. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1254–1261.

Actions (login required)

Edit Item