Az ejtőernyős elhárítás megszervezése Magyarország hadba lépését követően 1941-1942.

Olasz, Lajos (2018) Az ejtőernyős elhárítás megszervezése Magyarország hadba lépését követően 1941-1942. Rendvédelem-történeti Füzetek (55). pp. 39-56. ISSN 1216-6774

Preview

Text RTF_XXVIIIevf_55sz_039-056.pdf Download (648kB) | Preview

Abstract

1941. VI. és 1942. I. között szovjet ejtőernyős csoportokat dobtak le Kárpátaljára és Észak-Erdélyre. Ezeket a rendvédelem és az újonnan megszervezett ejtőernyős elhárító szolgálat gyorsan felszámolta. Az akciók sikertelensége és a front eltávolodása miatt újabb csoportok bevetésére 1943 nyarától került sor. 1944. V. és VIII. között mintegy 25 szovjet ejtőernyős csoportot vetettek be. Bár a honvédség egységei is fokozottabb szerepet vállaltak az ellenséges ejtőernyősök elleni harcban, az továbbra is alapvetően a rendvédelmi szervekre, mindenekelőtt a csendőrségre hárult. 1944-ben nagyobb létszámú csoportokat dobtak le, amelyek sikeres megkapaszkodás esetén további erősítést kaptak. Meg- nőtt a partizánok tűzereje. Nagyobb hangsúlyt kapott a helyi lakosság körében folytatott agitáció, toborzás, és a felderítés. A kellő erő biztosítása érdekében a központi csendőr zászlóaljak, tanosztályok egy-egy fegyverzetileg megerősített részlegét kihelyezték a veszélyeztetett körzetekbe. A rendvédelemi szervek felszámolták vagy kiszorították az ország területére érkező csoportok többségét, ennek során azonban érzékeny veszteségeket szenvedtek el.

Actions (login required)

Edit Item