Újdonságok köszvényben: patogenezis, társbetegségek, diagnosztika és terápia = Recent advances in gout: pathogenesis, diagnosis, comorbidities, and treatment

Soós, Boglárka and Szamosi, Szilvia and Benkő, Szilvia and Paragh, György and Szekanecz, Zoltán (2018) Újdonságok köszvényben: patogenezis, társbetegségek, diagnosztika és terápia = Recent advances in gout: pathogenesis, diagnosis, comorbidities, and treatment. Orvosi Hetilap, 159 (40). pp. 1625-1636. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2018.31270.pdf Download (957kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Több évtizedes „szünetet” követően az utóbbi években számos új adat jelent meg a köszvény patogenezise, diagnosztikája és terápiája vonatkozásában. Megismertük a húgysavanyagcsere újabb vonatkozásait, az uráttranszporterekkel kapcsolatos legfrissebb adatokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a köszvény autoinflammatoricus betegség, melynek kialakulásában az inflammasoma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztikában ma is a legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal (ultrahang, modern komputertomográfiás technikák) a kristálylerakódás és a tophusképződés is kimutatható, sőt a tophusok mérete is követhető. Újra reneszánszukat élik a különböző életmódbeli, diétás megfontolások, amelyek a gyógyszeres kezelés fontos kiegészítői. A gyógyszeres kezelés alapja a rohamoldás és a fenntartó kezelés, melyekre vonatkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. Ezek lényege a célértékre (≤360 μmol/l húgysavszint) való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Ugyanakkor számos új molekula (uráttranszporter-gátlók, rekombináns urikázok, interleukin-1-gátlók) áll fejlesztés alatt, sőt bevezetés előtt. A beteg kezelése és gondozása során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a köszvény társbetegségeire is. Orv Hetil. 2018; 159(40): 1625–1636. | Abstract: After a „silence” period for decades, a great body of new information has become available about the pathogenesis, diagnosis and treatment of gout. New data on purine metabolism and urate transporters have been published. It has become evident that gout is an autoinflammatory disease involving the inflammasome and interleukin-1. With respect to diagnosis, microscopic evaluation of the urate crystal is still the gold standard, however, sensitive imaging techniques (ultrasound, modern computed tomography methods) are able to visualize crystal deposition and tophus formation. Tophus size may also be monitored over time. We see a renaissance of non-pharmacological, lifestyle-related treatment modalities. Pharmacotherapy includes the resolution of attacks and urate-lowering maintenance therapy. In 2016, two recent series of recommendations have been published. Treat-to-target therapy aiming at urate levels ≤360 μmol/l is crucial. Urate-lowering therapy includes xanthine oxidase inhibitors (allopurinol, febuxostat). However, a number of novel compounds (urate transporter inhibitors, recombinant uricase, interleukin-1 inhibitors) are under development or before introduction to gout treatment. Comorbidites should be considered throughout the follow-up of gout patients. Orv Hetil. 2018; 159(40): 1625–1636.

Actions (login required)

Edit Item