Hepatitis C-vírus-fertőzés és hepatocarcinogenesis = Hepatitis C virus infection and hepatocarcinogenesis

Berta, Evelin and Egresi, Anna and Bacsárdi, Anna and Gáspár, Zsófia and Lengyel, Gabriella and Hagymási, Krisztina (2019) Hepatitis C-vírus-fertőzés és hepatocarcinogenesis = Hepatitis C virus infection and hepatocarcinogenesis. Orvosi Hetilap, 160 (22). pp. 846-853. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31411.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A hepatitis C-vírus (HCV) megközelítőleg 4 millió új fertőzést okoz évente, és 399 000 beteg hal meg a fertőzés következtében kialakuló szövődmények, cirrhosis és hepatocellularis carcinoma (HCC) miatt. Idült HCV-fertőzésben a mikrokörnyezeti változások, a fertőzés kiváltotta idült gyulladás, az oxidatív stressz és az endoplazmás reticulum stressz genetikai, epigenetikai változásokon keresztül évtizedek alatt vezethetnek primer májrák kialakulásához. A HCV direkt hepatocarcinogen tulajdonsága ismert. Négy HCV-fehérje (core, NS3, NS4B, NS5A) transzformációs tulajdonsága bizonyított. A hatékony antivirális kezelés, a tartós vírusválasz elérése a HCV okozta máj-, valamint a nem májeredetű halálozást csökkenti. Az interferonalapú antivirális kezelés a HCC előfordulását csökkenti. A direkt ható antivirális szerek (DAA) előnye a nagyobb arányú tartós vírusválasz, a kevesebb mellékhatás, valamint a rövidebb terápiás időtartam. Az elmúlt néhány évben közlemények jelentek meg, amelyek a DAA-kezelések nem várt hatásairól számoltak be. A szerzők ismertetik a DAA-kezelésekben a HCC előfordulását vizsgáló tanulmányok eredményeit. A kérdés pontos eldöntésére további prospektív, multicentrikus vizsgálatok, hosszabb követési időszakok, a kontrollcsoportok pontos kiválasztása szükséges. A vírusellenes kezelés befejezése után is kiemelkedő jelentőségű a HCC-surveillance, amelyet a rendszeres (3–6–12 havonta végzett) hasi UH-vizsgálat jelent, még a sikeresen kezelt betegeknél is. Orv Hetil. 2019; 160(22): 846–853. | Abstract: Hepatitis C virus infection causes approximately 4 million new infections worldwide, and 399 000 deaths due to its complications, cirrhosis and hepatocellular carcinoma (HCC). Microenvironmental changes, chronic inflammation, oxidative stress, endoplasmic reticulum stress caused by HCV infection, via genetic and epigenetic changes can result in primary liver cancer during decades. The direct oncogenic property of HCV is wellknown. The transforming effect of four HCV proteins (core, NS3, NS4B, NS5A) has been proven. Effective antiviral therapy, sustained viral response decreases the HCV-related general and liver-related mortality. Interferon-based therapy reduces the risk of HCC development. Shorter therapy with direct acting antiviral agents (DAA) has higher efficacy, fewer side-effects. Publications have reported the unexpected effects of DAA. The authors review the articles focusing on the occurrence of HCC in connection with DAA therapies. There is a need for prospective, multicentric studies with longer follow-up to examine the risk of HCC formation. After antiviral therapy, HCC surveillance is of high importance which means abdominal ultrasound every 3–6–12 months in sustained viral response patients as well. Orv Hetil. 2019; 160(22): 846–853.

Actions (login required)

Edit Item