Középkori székelyföldi feliratok ismeretlen írásjelekkel = Medieval Szekler Inscriptions with Unknown Characters

Fehér, Bence (2023) Középkori székelyföldi feliratok ismeretlen írásjelekkel = Medieval Szekler Inscriptions with Unknown Characters. In: A Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2022. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (62). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 67-86.

Preview

Text FeherBence.pdf Download (4MB) | Preview

Abstract

A székelyföldi rovásfeliratok egy része tartalmaz olyan írásjeleket, melyek a normál rovásábécében ismeretlenek; mi több, olyan felirat sem példátlan, amely a rovásábécétől teljesen eltérő betűsorral készült, és így nem tudjuk kiolvasni. A csíkmadarasi katolikus templomban levő, másodlagosan beépített (eredetileg feltehetőleg 1500 körül készült) rovásfelirat három részből áll: két figurális ábra és egy alfabetikusnak tűnő szó. A helyi hagyomány rovásírásnak tartja, de elfogadhatatlan értelmezését adja. Néhány jelnek van párhuzama a székely betűsorban, de az értelmezéshez ez nem elég. Az ismert székely írástól független, de azzal rokon hagyomány terméke lehet. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kerítőfalába falazott gerenda feliratát 1938-ban mint székely rovásírást, 2020-ban mint ismeretlen írásrendszert említették. A gerenda 1637-es, jól olvasható latin felirata alatt két régebbi, nagyon kopott felirat maradványai azonosíthatók. A legrégebbi szövegből csupán három biztos betű maradt, de ez szabályos székely írásnak tűnik, nincs akadálya, hogy magyar nyelvű építési feliratnak értelmezzük. Az időrendben második felirat azonban két sor teljesen egyedülálló, semmilyen ábécével nem közeli rokon jelből áll, amely azonban valaha koherens szöveget alkotott, mert egy szekvencia (szó?) különböző pontokon többször ismétlődik. Csíkban és Gyergyóban tehát egy vagy több olyan íráshagyomány is létezett, amely az általunk ismert székely rovásírástól eltér, de azzal távolabbi kapcsolatban állhat. Some of the runiform inscriptions in Szeklerland contain characters unknown in the normal runiform alphabet; moreover, it is not uncommon to find inscriptions with a sequence of letters completely different from the runiform alphabet, making it impossible for us to read them. The runiform inscription in the Catholic church in Csíkmadaras (today: Mădăraș, Romania) which was secondarily incorporated (presumably originally made around 1500) consists of three parts: two figural images and what appears to be an alphabetical word. Local tradition considers it runiform but offers an unacceptable interpretation. Some of the signs have parallels in the Szekler alphabet, but this is not enough for interpretation. It may be a product of a tradition independent of, but related to, the known Szekler script. The inscription on the beam in the fence wall of the Armenian Catholic church in Gyergyószentmiklós (today: Gheorgheni, Romania) was described as a Szekler runiform script in 1938, and as an unknown writing system in 2020. Below the clearly legible Latin inscription from 1637 on the beam, the remains of two older, very worn inscriptions can be identified. Only three definite letters of the oldest text have remained, but this seems to be regular Szekler script, so there is no obstacle to interpret it as a building inscription in Hungarian. The second inscription in chronological order, however, consists of two verses of completely unique signs, unrelated to any alphabet, but which once formed a coherent text, because a sequence (word?) is repeated several times at different points. Thus, in Csík (today: Ciuc, Romania) and Gyergyó (today: Gheorghe, Romania), one or more writing traditions existed which are different from, but probably distantly related to, the Szekler runiform script that we know.

Actions (login required)

Edit Item