Repository of the Academy's Library

Recens folyóvízi felszínformáló folyamatok mértékének és irányának vizsgálata a Dél-Alföldön = Research on the rate and intensity of recent fluvial processes on the South Great Plain

Kiss, Tímea and Kovács, Ferenc (2007) Recens folyóvízi felszínformáló folyamatok mértékének és irányának vizsgálata a Dél-Alföldön = Research on the rate and intensity of recent fluvial processes on the South Great Plain. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
37414_ZJ1.pdf

Download (589Kb)

Abstract

Hullámtéri és egyes, a mederben zajló recens folyamatok számszerűsítését tűztük ki célul, 5 kérdéscsoportot fogalmazva meg. Mintaterületül a Maros 50 km-es szakaszát, egy közép- és egy alsó-tiszai hullámtéri részt választottuk. A vizsgálatokhoz a kutatási tervben bemutatott módszereket használtuk fel. Az akkumuláció mértékét a szabályozások óta és egy-egy árvízhez kapcsolódóan vizsgáltuk. A különböző hidrológiai tulajdonságú árvizek által lerakott üledék vastagsága jelentősen eltér még ugyanazon a helyen is, akárcsak a medertől távolodva, vagy a hullámtér magasságának növekedésével. Így a hullámtér víztározó kapacitása is eltérő mértékben csökken, s ez a különbség akár egy nagyságrenddel is eltérhet. Az akkumuláció eltérő tér- és időbeli mintázata előrevetíti, hogy az esetleges szennyeződések is eltérő mértékben juthatnak ki a hullámtérre. A Maros és a Tisza szélessége az átvágások után csökkent, majd a 20. sz. elejére elérte a korábbi értékeket. A 20. század során minkét folyónál jelentős mederszűkülést mértünk, pl. a Tiszán 1929-1957 között 12 %-os szűkülést, a legintenzívebben a partbiztosított kanyaroknál. A Maros leginkább a medertágulatokban szűkült. A szélesség értékek egyre kisebb szórást mutatnak, tehát a medertágulatok felszámolódnak, üledéktároló funkciójuk lassan megszűnik. Ugyanakkor a Maroson a szigetek összterülete jelentősen növekedett. Ennek oka lehet a vegetáció üledékmegkötő hatása, egyes hidrológiai paraméterek megváltozása. | The aim of the study was to measure the rate of some geomorphological processes on floodplains and within the river-bed. Study areas were chosen on the 50 km long section of Maros and on two sites of the Middle and Lower Tisza floodplains. All methods were introduced in the project plan. Aggradation was studied (1) since the 19th c. regulation works and (2) in connection with single flood events. Its rate differs even at the same point, as it is influenced by the hydrology of the flood; but it is influenced by the distance from the channel and the relative height of the floodplain as well. Therefore, the flood conductivity reduction due to aggradation differs along the floodplain. It will also influence the spatial pattern of possible contaminations. The mean width of Tisza and Maros decreased after the regulation works, but this process terminated by the beginning of the 20th century. During the 20th c. intensive tightening was measured along both rivers, i.e. between 1929 and 1957 the Tisza became narrower by 12 %. The most intensive narrowing was detected in case of the Tisza at revetments, and at braids on the Maros. On this river width variability has been reduced, suggesting the decline of braids and their sediment storage function. At the same time the territory of islands has increased, probably due to the invasion of riparian vegetation and the alteration of some hydrological parameters.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Földrajz
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GE Environmental Sciences / környezettudomány
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 08 May 2009 11:00
Last Modified: 01 Dec 2010 00:19
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/199

Actions (login required)

View Item View Item