REAL

Regionális hulladék-gazdálkodási stratégiák nemzetközi összehasonlítása: kialakulásuk és az uniós alkalmazkodásban betöltött szerepük a kohéziós és a csatlakozó országokban

Futó, Péter and Fleischer, Tamás (2004) Regionális hulladék-gazdálkodási stratégiák nemzetközi összehasonlítása: kialakulásuk és az uniós alkalmazkodásban betöltött szerepük a kohéziós és a csatlakozó országokban. EURÓPA 2002, 5 (3). pp. 44-57. ISSN 1585-9096

[img]
Preview
Text (scanned version)
adapt-futo-fleischer_eu2002-04-3.pdf - Published Version

Download (4Mb)

Abstract

A hulladékgazdálkodás kérdése túllépett az egyes önkormányzatok keretein. Ebben egyaránt szerepet játszik a probléma súlyosbodása, az egyszerre sok települést kiszolgáló infrastruktúrák, integrált hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedése, valamint a hulladékgazdálkodási kérdéskör fokozott átpolitizáltsága. Az uniós környezetvédelmi politikához való alkalmazkodás, az intézményi tanulás során egyre fontosabb szerepet kapnak az országos és a helyi szint között elhelyezkedő köztes közigazgatási és területi szintek. Az európai országok közösségébe negyedszázaddal ezelőtt belépett úgynevezett kohéziós országok és a legújabban csatlakozó országok mind a hulladékgazdálkodás fizikai mutatói, mind az alakuló intézményrendszer szempontjából elmaradnak a régi tagállamok szintjétől. Az összesen öt országból (Görögország, Írország, Portugália, Lengyelország és Magyarország) gyűjtött tapasztalatok szerint a régiók "hulladékgazdálkodási identitása" egyelőre gyenge, annak ellenére, hogy valamennyi megvizsgált régióban fejlődik a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tervezési, érdekegyeztetési, finanszírozási-támogatási, intézményfejlesztési tevékenység. Minél szervesebb, minél inkább együttműködő kapcsolatháló alakul ki egy-egy régió hulladék-gazdálkodásban érdekelt, fokozódóan egymásra utalt (a) közszolgálati-, (b) vállalati- és (c) civil társadalmi intézményei között, annál sikeresebb lesz a hulladékgazdálkodási politika a regionális, de az ennél alacsonyabb és magasabb szinteken is. Ugyanakkor a szereplők úgy érzik, összehangolt fellépésüket akadályozza, ha más és más, azaz egymást nem át-fedő területi beosztás alakul ki a környezetvédelmi hatósági munka, a hulladékgazdálkodási tervezés, a nagy hulladékgazdálkodási infrastruktúrák vonzáskörzete és a területfejlesztési támogatások adminisztrációja kapcsán. A kohéziós országokban már két évtizeddel régebben érvényesül az Unió környezetvédelmi és területfejlesztési politikájának a hatása, mint a csatlakozó országokban. A korábban beindult európaizálódás, a hosszabb időre kiterjedő intézményi tanulás hatása azonban késleltetve érvényesült: a kohéziós országok hulladékgazdálkodási jogszabályainak és uniós logikájú irányító intézményeinek kialakítása csak egy évtizeddel előzte meg a csatlakozó országok megfelelő lépéseit. Még ennél is kisebb a csatlakozó országoknak a kohéziós országokhoz képest megmutatkozó le-maradása az uniós hulladékgazdálkodási célok teljesítési fokában, vagy az eredményesség statisztikailag is mérhető mutatóiban.

Item Type: Article
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GE Environmental Sciences / környezettudomány
J Political Science / politológia > JN Political institutions (Europe) / politikai intézmények, államigazgatás, Európa
Depositing User: Tamás Fleischer
Date Deposited: 27 Jan 2013 15:34
Last Modified: 04 Mar 2013 09:58
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/4028

Actions (login required)

View Item View Item