A traumatikus élmények facilitáló szerepe a művészetben | Facilitating role of traumatic experiences in art

Gerevich, József (2017) A traumatikus élmények facilitáló szerepe a művészetben | Facilitating role of traumatic experiences in art. Orvosi Hetilap, 158 (17). pp. 668-677. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30748.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Traumatikus élmények nemcsak kedvezőtlen következményekkel járhatnak, hanem a traumában érintett személyek fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. Ebben a tanulmányban hat traumatípust vizsgáltam meg különböző festmények és az élettörténet elemzése révén: érzelmi depriváció/elhanyagolás, halálközeli élmény, erőszak áldozatává válás, háború, baleset/betegség és érzelmi frusztráció. A képzőművészeti alkotások felhívhatják a figyelmet alkotójuk traumatikus élményeire gyakran ismétlődő motívumokkal és ábrázolástechnikával (Nap, anyakép, az elveszített személyre utaló tárgyak, erőszakos vagy az erőszakot jelképező motívumok, felduzzadt énkép művészi megnyilvánulásai, szürreális víziók, fanyar irónia, a szeretett személy más tárgyakkal való helyettesítése), illetve hirtelen stílus- és témaváltás, amely az emberi szenvedés iránt megmutatkozó fokozott érdeklődést fejezheti ki (Lovis Corinth). Az önábrázolás hangsúlyos jellege az alkotó fokozott önvizsgálatára, esetleg betegsége, lelkiállapota folyamatos monitorozására utalhat (Frida Kahlo, Otto Dix, Lovis Corinth, Edvard Munch). A művészi tevékenység egyes esetekben hozzájárulhat a trauma feldolgozásához (Hans Bellmer, Oskar Kokoschka, Max Ernst, René Magritte), más esetben nem képes meggátolni a trauma pszichológiai/pszichiátriai következményeinek kialakulását (Artemisia Gentileschi, Edvard Munch, Gulácsy Lajos). Orv Hetil. 2017; 158(17): 668–677. | Abstract: Traumatic experiences can not only have unfavourable consequences, they can also contribute, with a kind of creative twist, to the development of the person affected by the trauma. The artistic responses to traumas can be examined on the basis of the different types of trauma. This study reports on an investigation focusing on six types of trauma: emotional deprivation/neglect; near-death experience; becoming the victim of violence; war; accident/sickness and emotional frustration. Examples taken from the history of art indicate that works of art can draw attention to the traumatic experiences of the artists with frequently repeated motifs and portrayal techniques (sun, mother image, objects referring to the person lost, motifs of violence or symbols of violence, artistic manifestations of an exaggerated self-image, surreal visions, dry irony, substituting other objects for the beloved person), or a sudden change of style and subject that can express a heightened interest in human suffering (Lovis Corinth). An emphasis placed on self-portrayal can indicate the artist’s increased self-examination, in cases of sickness, or continuous monitoring of the state of mind (Frida Kahlo, Otto Dix, Lovis Corinth, Edvard Munch). In some cases artistic activity can help to work through the trauma (Hans Bellmer, Oskar Kokoschka, Max Ernst, René Magritte), in other cases it is not able to prevent the development of psychological/psychiatric consequences of the trauma (Artemisia Gentileschi, Edvard Munch, Lajos Gulácsy). Traumas can be the sources of motivation and provide themes for works of art; and, although not in all cases, artistic creativity can contribute to effectively working through traumatic experiences. Orv Hetil. 2017; 158(17): 668–677.

Actions (login required)

Edit Item