REAL

Mikroelem-terhelés hatása a repcére karbonátos csernozjom talajon

Kádár, Imre and Kastori, R. (2003) Mikroelem-terhelés hatása a repcére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 331-346. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.52.2003.3-4.7.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 November 2023.

Download (168kB)

Abstract

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet 11. évében, 2001-ben őszi repcével végzett vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - A 13 vizsgált mikroelemből az arzén, kadmium és szelén bizonyult toxikusnak a fiatalkorú repcére. Az aszályos érési időszak következtében szennyezetlen talajon 0,8 t/ha légszáraz mag, 2,0 t/ha beco és 6,0 t/ha szár termett. A föld feletti biomassza a maximális 810 kg/ha As-terhelés esetén 38 %-kal, míg maximális Se-terhelés-nél 92 %-kal csökkent (gyakorlatilag a gyomnövényzettel együtt kipusztult). A Cd-szennyezés negatív hatása az aratás idejére megszűnt, sőt serkentő hatásúvá vált a repcére. - Az As-, Hg- és Pb-koncentráció 0,1 mg/kg érték alatt maradt a növényi szervekben erősen szennyezett talajon is. A Cr, Cu és Ni elemek enyhén, a Sr és Zn mérsékelten dúsultak a repcében, de annak minőségét (olajnyerés, takarmány) nem veszélyeztették. A Cd-felhalmozás nagyságrendi volt, és emberi, ill. állati fogyasztásra alkalmatlan terméket eredményezett. Két nagyságrendi extrém dúsulással kitűnt a molibdén és a szelén, amelyek mobilisak maradtak a talaj-növény rendszerben és az élo szervezetek számára mérgező növényi anyagot produkáltak. - A föld feletti biomasszába épült maximális mikroelemkészlet az alábbi volt: Ni 6, Cu 25, Cr 38, Zn 137, Ba és Cd 160, Se 411, Sr 991, Mo 1350 g/ha. A fitoremediáció enyhe diffúz szennyezésnél lehet perspektiva, amennyiben megfelelő hiperakkumulátor növényfajt találunk a szennyező elemekre. Kísérleti körülményeink között a repce elméletileg pl. a Mo-szennyezést 600, Zn-szennyezést 6 ezer, a maximális 810 kg/ha Ni-szennyezést 135 ezer év alatt szüntetné meg. - Az 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemkészlete: 109 kg N, 71 kg S, 26 kg P (60 kg P2O5), 138 kg K (166 kg K2O), 161 kg Ca (225 kg CaO), 24 kg Mg (38 kg MgO). Az emelkedett fajlagos mutatók az extrém tág melléktermés/főtermés arányból következnek és 2-4-szeresen haladják meg a hazai szaktanácsadásban javasolt irányszámokat. - Kombájn betakarításnál a felvett Ca 97, K 95, S 93, Mg 84, N 71 és a P 67 %-át a táblán maradó mellékterméssel visszaszántjuk a talajba. Ilyenkor elégséges csupán a N- és P-igényről gondoskodni trágyázással, különösen a kötöttebb, meszes termőhelyeken. - A mag olajtartalmát és az olaj zsírsavösszetételét a Bo-, Mo-, Sr- és Zn-kezelésekben vizsgáltuk. Igazolható változásokat e kezelések nem okoztak. A 43 % körüli átlagos olajtartalommal és a 0,8-1,0 t/ha magterméssel 350-430 kg/ha olajhozam járt együtt. A zsírsavösszetétel a repcére jellemző képet mutatta: az olajsav 66, linolsav 17, linolensav 10, palmitinsav 4, sztearinsav 2 %-ot tett ki átlagosan.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 02 Jul 2017 11:10
Last Modified: 02 Jul 2017 11:10
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/55571

Actions (login required)

Edit Item Edit Item