Mikroelem-terhelés hatása a repcére karbonátos csernozjom talajon

Kádár, Imre and Kastori, R. (2003) Mikroelem-terhelés hatása a repcére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 331-346. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.3-4.7.pdf Download (168kB) | Preview

Abstract

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet 11. évében, 2001-ben őszi repcével végzett vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - A 13 vizsgált mikroelemből az arzén, kadmium és szelén bizonyult toxikusnak a fiatalkorú repcére. Az aszályos érési időszak következtében szennyezetlen talajon 0,8 t/ha légszáraz mag, 2,0 t/ha beco és 6,0 t/ha szár termett. A föld feletti biomassza a maximális 810 kg/ha As-terhelés esetén 38 %-kal, míg maximális Se-terhelés-nél 92 %-kal csökkent (gyakorlatilag a gyomnövényzettel együtt kipusztult). A Cd-szennyezés negatív hatása az aratás idejére megszűnt, sőt serkentő hatásúvá vált a repcére. - Az As-, Hg- és Pb-koncentráció 0,1 mg/kg érték alatt maradt a növényi szervekben erősen szennyezett talajon is. A Cr, Cu és Ni elemek enyhén, a Sr és Zn mérsékelten dúsultak a repcében, de annak minőségét (olajnyerés, takarmány) nem veszélyeztették. A Cd-felhalmozás nagyságrendi volt, és emberi, ill. állati fogyasztásra alkalmatlan terméket eredményezett. Két nagyságrendi extrém dúsulással kitűnt a molibdén és a szelén, amelyek mobilisak maradtak a talaj-növény rendszerben és az élo szervezetek számára mérgező növényi anyagot produkáltak. - A föld feletti biomasszába épült maximális mikroelemkészlet az alábbi volt: Ni 6, Cu 25, Cr 38, Zn 137, Ba és Cd 160, Se 411, Sr 991, Mo 1350 g/ha. A fitoremediáció enyhe diffúz szennyezésnél lehet perspektiva, amennyiben megfelelő hiperakkumulátor növényfajt találunk a szennyező elemekre. Kísérleti körülményeink között a repce elméletileg pl. a Mo-szennyezést 600, Zn-szennyezést 6 ezer, a maximális 810 kg/ha Ni-szennyezést 135 ezer év alatt szüntetné meg. - Az 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemkészlete: 109 kg N, 71 kg S, 26 kg P (60 kg P2O5), 138 kg K (166 kg K2O), 161 kg Ca (225 kg CaO), 24 kg Mg (38 kg MgO). Az emelkedett fajlagos mutatók az extrém tág melléktermés/főtermés arányból következnek és 2-4-szeresen haladják meg a hazai szaktanácsadásban javasolt irányszámokat. - Kombájn betakarításnál a felvett Ca 97, K 95, S 93, Mg 84, N 71 és a P 67 %-át a táblán maradó mellékterméssel visszaszántjuk a talajba. Ilyenkor elégséges csupán a N- és P-igényről gondoskodni trágyázással, különösen a kötöttebb, meszes termőhelyeken. - A mag olajtartalmát és az olaj zsírsavösszetételét a Bo-, Mo-, Sr- és Zn-kezelésekben vizsgáltuk. Igazolható változásokat e kezelések nem okoztak. A 43 % körüli átlagos olajtartalommal és a 0,8-1,0 t/ha magterméssel 350-430 kg/ha olajhozam járt együtt. A zsírsavösszetétel a repcére jellemző képet mutatta: az olajsav 66, linolsav 17, linolensav 10, palmitinsav 4, sztearinsav 2 %-ot tett ki átlagosan.

Actions (login required)

Edit Item