1956 városképi emlékezete Budapesten. A Corvin köz és az Üllői út újjáépítése

Tamáska, Máté (2018) 1956 városképi emlékezete Budapesten. A Corvin köz és az Üllői út újjáépítése. Építés - Építészettudomány, 46 (1-2). pp. 33-55. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2017.002.pdf Download (727kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az 1956-os harcok nyomán keletkezett városképi változásokat elemzi. Rámutat a harcok jellege és az újjáépítés közötti összefüggésekre. Összevetve a második világháború utáni helyzettel 1956 eseményei inkább pontszerű beavatkozásokat tettek szükségessé. Mindemellett a tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a gyors helyreállítást nemcsak a romos városkép eltüntetésének igénye sarkallta, de a többezres (kb. 10 000) számokban mérhető lakásfoglalási hullám is, amely jellegénél fogva destabilizálta a rendszert. Noha szerte a városban folytak az újjáépítési munkák, a Corvin köznek és az Üllői útnak – mint a forradalom leghíresebb helyszínének – az újjáépítése önálló elemzést igényel. Ennek oka, hogy 1957–1959 között az úgynevezett „kilenc ház” felépítésével új városépítészeti együttes jött lére. A nagykörúti kereszteződés az akkori forgalmi elveknek megfelelő térszerű kiképzést és két új, a modern építészet visszatérését tükröző saroképületet kapott (tervező Csics Miklós). Az új városképben a modern építészet markáns jelenléte mellett a meglévő műemléki épületek is hangsúlyos szerepet kaptak. Így nem csupán az Iparművészeti Múzeum nyert kedvezőbb rálátást, de a forradalomban komoly szerepet játszó Kilián laktanyát sem „büntették”, hanem eredeti formájában állították helyre. A Corvin köz és környékének megújítása egy átfogó városszépítési akció (árkádosítás, portálépítések, sortatarozás) keretébe illeszkedett. A Perényi Imre által koordinált munkálatok nem titkolt célja volt a Kádár-rendszer formálódó identitásának városképi megjelenítése. Az 1956 előtti helyzettel ellentétben, mikor is a túlzott, propaganda célú gesztusok jellemezték a várostervezést (pl. Sztálin-szobor), az új Budapest a hétköznapi rend és normalitás iránti igényekre és a fogyasztás élénkítésére (portálok, presszók) koncentrált. | The paper discourses the memory of urban spaces forming after the battles of 1956. It points out the correlations between the art of the battles and the result of rebuildings. Comparing to the damages of WWII left after the battles of 1956 ruins only scattered sites in the townscape. Nevertheless the paper shows the process, that during and after the battles thousands of people occupied flats arbitrarily (approx 10 000 flats). The process without control endangered the stability of the new political regime forming after 1956. However, the rebuilding works scattered in the whole territory of Budapest, the most intensive works concerned in the quarter “Corvin köz” and “Üllői út”, where the most violent battles happened during the soviet occupation. Therefore the paper discusses this territory. The rebuilt “9 house” (this term is part of the local history) form a special urban milieu. The junction of the circuit boulevard (Nagykörút) and the main road (Üllői út) became a modern square with priority of traffic. Two new modern buildings were erected, as well (planner: Miklós Csics), which represented the return of modern architecture after the years of soviet style. The appearance of the modern architecture in the townscape did not negate the historical heritage. The square before the Museum of Applied Art (Iparművészeti Múzeum) was enlarged, so the historical building became part of the view of the junction. The barrack “Kilián” (which played an important role in the revolution) was repaired. The reconstruction works in the investigated site were part of a greater urban action. This action archived a modern and well-kept townscape through shaping of modern arcades in the street level of historical buildings, through new storefronts and through repair works on the façades. The coordinator of the action was Imre Perényi. All the investigations of the action represented the forming identity of early Kádár-area. In spite of the period before 1956, as the urban design was subordinated to the political gestures (like the statue of Stalin), the new Budapest was an answer on demand to everyday life and consumes (like shops, cafés).

Actions (login required)

Edit Item