Időzítési mintázatok a magyar beszédben

Kohári, Anna (2018) Időzítési mintázatok a magyar beszédben. Beszéd • Kutatás • Alkalmazás (8). ELTE Eötvös Kiadó - MTA, Budapest. ISBN 978-963-312-295-2

Preview

Text KOHARI_Idozitesi_mintazatok_READER.pdf - Published Version Download (31MB) | Preview

Abstract

A Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat nyolcadik köteteként megjelenő mű egy olyan vizsgálatsorozatot mutat be, amely hiánypótló a magyar beszéddel foglalkozó szakirodalomban. Bár általánosságban a magyar beszéd időzítésével kapcsolatban sok leírás megjelent már, a beszédritmus eddigi megközelítései, az ezzel kapcsolatos korábbi állítások a ritmus sajátosságainak megragadhatatlanságát, a sok változóból adódó bizonytalanságot sugallták, nem véletlenül. A jelenség valóban soktényezős, az adatok gyakran ellentmondásosak, nehéz fogódzókat találni a megfelelő módszertan kialakításához. Kohári Anna azonban vette a bátorságot, hogy erre az ingoványos talajra lépjen, és útját siker koronázta. A nemzetközi szakirodalom széles körének ismeretében új, korábban a (magyar) beszédre még nem alkalmazott módszertanokat használva, különféle metódusokat ötvözve, szorgalmas, aprólékos és szisztematikus elemző munkával jutott el azon eredményekig és megállapításokig, amelyek ebben a kötetben napvilágot látnak, és amelyek a legkorszerűbb ismereteinket foglalják össze a (magyar) beszéd ritmusának vonatkozásában. A kötet bevezetése tananyagként is használható, mivel áttekinti és értelmezi a vonatkozó tudományos fogalomkészletet és terminológiát, továbbá számot ad a nemzetközi és a magyar kutatási eredményekről a legutóbbi időkig bezárólag. A második fejezettől kezdődően a szerző saját kutatásának lépéseit ismerjük meg, az elemzett anyag, az alkalmazott módszerek és az eredmények részletes, jól illusztrált áttekintését kapja az olvasó. Kohári Anna arra is rámutat, hogy a kapott eredmények mely területeken és milyen módon hasznosulhatnak, valamint kijelöli a további kutatások lehetséges irányait is. Mindezek alapján a kötet nemcsak a szűkebb, fonetikusokból álló olvasótábor érdeklődésére tarthat számot, hanem olyan területek művelői is építhetnek a benne foglalt ismeretekre, amelyek a beszéd időzítéséhez bármilyen módon kapcsolódnak, a logopédiától a beszédtechnológiáig. Az a kutatásmódszertani innováció, amelyre a kötet példát ad, azonban még távolabbi, a beszédhez nem vagy kevésbé kapcsolódó, de az időzítés mintázatait magában rejtő jelenségek leírásában is haszonnal kecsegtet. Így a könyv bátran ajánlható a szélesebb érdeklődő közönség számára is.

Actions (login required)

Edit Item