Az ivari ciklus feltárása folyóvízi pontyféléknél különös tekintettel a márnára (Barbus barbus) és a paducra (Chondrostoma nasus) = Sexual cycle of riverine Cyprinids especially the barbel (barbus barbus) and the nase (chondrostoma nasus)

Szabó, Tamás and Horváth, Ákos and Urbányi, Béla (2006) Az ivari ciklus feltárása folyóvízi pontyféléknél különös tekintettel a márnára (Barbus barbus) és a paducra (Chondrostoma nasus) = Sexual cycle of riverine Cyprinids especially the barbel (barbus barbus) and the nase (chondrostoma nasus). Project Report. OTKA.

Preview

PDF 43332_ZJ1.pdf Download (123kB)

Abstract

A hazai folyóvizekben élő halfajok szaporodásbiológiai vizsgálatát gazdasági és természetvédelmi szempontok indokolják. A balin (Aspius aspius), a jász (Leuciscus idus), a paduc (Chondrostoma nasus), a márna (Barbus barbus) és a karika keszeg (Blicca bjoerkna) ivari ciklusát jellemző adatokat értékeltük és kísérletet tettünk indukált szaporításukra is. A balin, a jász és a paduc petefészkében már október hónapban a vitellogenezis stádiumában lévő oociták voltak jelen döntő mennyiségben. A vakuolizáció időszaka a kora őszi időszakra esik. Az ívási időszakot megelőzően a vakuolizálódó sejtek hiánya és a vitellogenezis stádiumában lévő sejtek homogén mérete azt jelzi, hogy a balin, a jász és a paduc az egyszer ívó fajok közé tartozik. A márna és a karika keszeg petefészke viszonylag nagy számban tartalmazott a vakuolizálódás és a vitellogenezis stádiumában lévő oocitákat minden mintavételi időpontban. Az ívást megelőző hónapokban a petefészekben mennyiségi és minőségi változások egyaránt zajlanak. A ívási időszakot megelőzően a vakuolizálódó sejtek jelenléte és a vitellogenezis stádiumában lévő sejtek heterogén mérete azt jelzi, hogy a márna és a karika keszeg az un. többször ívó fajok közé tartozik. A fajok szaporodásbiológiájának mélyebb ismerete lehetőséget adott keltetőházi szaporításuk kidolgozására, illetve továbbfejlesztésére. A keltetőházi szaporítás, a védett környezetben történő ivadéknevelés és az ezt követő halasítás hozzájárulhat az áramlást kedvelő fajok megőrzéséhez. | Conservation purposes as well as economic reasons make it important to study the dynamics of oogenesis in riverine fish species of Hungary. Our investigation was conducted on the asp (Aspius aspius), the orfe (Leuciscus idus), the nase (Chondrostoma nasus), the barbel (Barbus barbus) and the white bream (Blicca bjoerkna). We monitored the ovarian cycles by determining the gonadosomatic index (GSI) and the development stages of oocytes. In asp, orfe and nase an early onset of vitellogenesis was recorded from late summer onwards. Ovaries were already well developed in October. At this stage of ovarian development, most of the oocytes were in the stage of vitellogenesis. GSI did not change considerably over the winter, but increased rapidly in early spring before spawning. In barbel and white bream, after the onset of vitellogenesis in the autumn, the endogenous vitellogenesis was not finished but continued until spawning in the spring. Oocytes in cortical alveoli stage were present in the ovaries even in the period of spawning. By comparing GSI indices and histomorphometric changes in the ovaries, the asp, orfe and the nase are regarded as one time spawners. Contrary, the barbel and the white bream are typical multiple spawning fish species. The knowledge from our experiments served as a basis for developing induced breeding techniques as well. Hatchery production of stocking fish is an important means maintaining or restoring eroded populations of the riverine species.

Actions (login required)

Edit Item