Méhek fajszámának és abundanciájának eloszlása három különböző mezőgazdasági kultúra szegélyében

Pálfy, Anna and Báldi, András and Kovács-Hostyánszki, Anikó (2009) Méhek fajszámának és abundanciájának eloszlása három különböző mezőgazdasági kultúra szegélyében. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 15. pp. 269-279. ISSN 1216-4585

Preview

Text 24_palfyanna_269-279.pdf Download (492kB) | Preview

Abstract

A pollináció az egyik alapvető ökoszisztéma szolgáltatás, kultúrnövényeink 84%-nak megporzása állati pollinátoroktól függ. A méhek (Apidae) Európában a legfontosabb beporzók. A jelenleg kialakuló "pollinációs krízisnek" (a pollinátorok számában jelentkező csökkenésnek), a tájszintű változások is lehetnek a tényezői, például a fragmentáció és a szegélyhatás. Kutatásunk tárgya ezért az volt, hogy a különféle agrárterületeken a szegélytől való távolság hogyan befolyásolja a méhek abundanciáját és fajszámát, illetve milyen különbségek vannak az egyes kultúrák között. Munkánkat a Hevesi-sík Érzékeny Természeti Területen folytattuk 2008 májusában. Három területtípusra helyeztünk ki karóra erősített sárgavödör csapdákat: őszi búzatáblára, egy éves ugarra, és gyepre. A csapdák a szegélytől egyre növekvő távolságokra (0, 5, 10, 25, 50 és 100 méterre) voltak, a vegetáció fölött. A vödröket hetente kétszer ürítettük három héten át. Összesen 1102 egyedet fogtunk, melyek 52 fajba tartoztak. Gyepekben tapasztaltuk a legnagyobb faj- és egyedszámot. A legalacsonyabb fajszám a búzában, a legalacsonyabb egyedszám az ugar területeken volt. A varianciaelemzés szignifikáns különbséget mutatott ki az egyes kultúrák között faj- és egyedszám tekintetében. A Tukey-teszt fajszám esetén a búza és ugar, egyedszám esetén a gyep és búza értékek között mutatott szignifikáns különbséget. A szegélyhatás az egyes kultúrákban eltérő volt.

Actions (login required)

Edit Item