Antibiotikumhasználat korai szepszis gyanúja esetén újszülöttkorban

Mari, Judit and Kajlik, Réka and Gajda, Anna and Kiss, Judit and Gyurkovits, Zita (2022) Antibiotikumhasználat korai szepszis gyanúja esetén újszülöttkorban. ORVOSI HETILAP, 163 (11). pp. 431-437. ISSN 0030-6002

Preview

Text 1788-6120-article-p431.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (351kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az újszülöttkori szepszis ritka, de magas mortalitással járó állapot. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozata 2017-ben bevezette a korai szepszisről szóló állásfoglalást, meghatározva a kezelés indikációját a túlzott mértékű antibiotikumadás elkerülése céljából. Célkitűzés: Retrospektív analízissel vizsgáltuk az állásfoglalás előtti és utáni időszak antibiotikumhasználatát klinikánk beteganyagán. Módszer: Az intézményünkben 2014. 01. 01. és 2018. 12. 31. között született, a 34. gestatiós hetet betöltött újszü- löttek adatait vizsgáltuk a következő kimenetelekre koncentrálva: szepszisre utaló klinikai tünetek jelenléte, az antibiotikummal kezelt újszülöttek száma, koraiszepszis-incidencia, mortalitás. A statisztikai analízis az RStudio programmal történt (szignifikancia: p<0,05). Eredmények: A vizsgált 5 évben összesen 12 347 újszülött jött a világra, közülük antibiotikumot kapott 1502 (12,16%); évekre lebontva: 2014-ben 517 (21,10%), 2015-ben 401 (16,63%), 2016-ban 459 (17,96%), 2017-ben 61 (2,39%), 2018-ban 64 (2,69%). Az antibiotikumterápiában részesültek (n = 1502) közül 239 (15,91%) újszülött- nek volt fertőzésre utaló tünete. A klinikai tüneteket mutató újszülöttek száma nem növekedett szignifikánsan (p = 0,285); 2014-ben 52 (2,12%), 2015-ben 42 (1,74%), 2016-ban 42 (1,64%), 2017-ben 46 (1,80%), 2018-ban 57 (2,40%). Hemokultúra-pozitív szepszis összesen: 4; koraiszepszis-incidencia: 0,324/1000. Szepszishez köthető haláleset nem volt. Megbeszélés: A protokollváltást megelőzően az újszülöttek csupán rizikófaktorok alapján is részesültek antibiotikum- terápiában, 2017 óta azonban elsősorban a fertőzés klinikai tüneteit mutató újszülötteket kezeljük, ami az antibioti- kumhasználat szignifikáns csökkenéséhez vezetett. A korábbi, rizikófaktorok alapján adott antibiotikumterápia meg- szüntetését követően nem emelkedett a tünetet mutató szeptikus újszülöttek száma, sem a korai szepszis okozta mortalitás. Következtetés: A 34. gestatiós hetet betöltött újszülötteknél a korai szepszis gyanúja miatti antibiotikumhasználat biztonsággal csökkenthető volt, ezzel megelőzve a felesleges antibiotikumkezelés rövid és hosszú távú mellékhatásait.

Actions (login required)

Edit Item