A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete

Tománé Mészáros, Andrea and Egeresi, Fruzsina and Vingender, István (2022) A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete. ORVOSI HETILAP, 163 (39). pp. 1544-1552. ISSN 0030-6002

Preview

Text 1788-6120-article-p1544.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (318kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A gyermekbántalmazás hazánkban és világviszonylatban is aggasztó tendenciát mutat. A közlemény az Egészségügyi Világszervezet által is népegészségügyi problémának minősített gyermekbántalmazás, az ártalmas gyer- mekkori tapasztalatok hosszú távú káros következményeit mutatja be. Az alapellátásban dolgozók viszonyulása a bántalmazás megelőzéséhez alapvetően befolyásolja a prevenciós tevékenység minőségét. Célkitűzés: Felmérni az alapellátásban és a szakellátásban dolgozó gyermekorvosok, védőnők, szülésznők és gyermekápolók ismereteit és véleményét a gyermekbántalmazás témaköréről. A tanulmány kontextusba helyezi a gyermekbántalmazással kapcsolatos értékítéleteket és a társadalmi felfogást a transzgenerációs hatások érdekében. Módszer: 49 strukturált kérdést tartalmazó önkitöltős, online kérdőíves felmérést végeztünk, mely kitekintéssel volt a válaszadók szocioökonómiai státuszára, a bántalmazás kérdésköréhez való viszonyulásukra, a téma súlyosságának megítélésére, valamint a törvény által szabályozott jelzőrendszeri kötelezettségükre. Eredmények: Elemzéseink alapján a 195 fős mintán elvégzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy az egészségügyi dolgozók a bántalmazást egyértelműen ártalmasnak találják, mégis gyakori jelenségnek érzékelik hazánkban. A válaszadók közel egyötöde szerint a társadalom elfogadó, és enyhén ítéli meg a jelenséget. A bántalmazás megítélésében iskolai végzettség szerint szignifikáns különbséget találtunk a magasan és az alacsonyabban iskolázottak között (p = 195), valamint szignifikáns különbséget találtunk a jelzőrendszeri működés tekintetében a munkahely településtípusa (p = 0,020) és a munkakör (p = 0,044) kategóriáiban. Következtetés: A kapott eredmények rávilágítottak arra, hogy az egészségügyi dolgozók preventív tevékenysége a transzgenerációs hatások megtörésében kulcsfontosságú. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az ellátás minőségének javulása jelentősen függ a szakdolgozók tudásától. A folyamatos alap- és továbbképzések, valamint mélyreható ismeretek bővítése szükséges az alapellátásban dolgozók körében.

Actions (login required)

Edit Item