Az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változatának (DRSEQ-R) pszichometriai vizsgálata magyar mintán

Nagy, Natasa and Magyar, Csilla and Horváth, Zsolt (2023) Az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változatának (DRSEQ-R) pszichometriai vizsgálata magyar mintán. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA, 24 (2). pp. 132-144. ISSN 1419-8126

Preview

Text 0406-article-p132.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (731kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság az egyén saját magára vonatkozó vélekedése azzal kapcsolatban, hogy bizonyos helyzetekben mennyire lesz képes ellenállni az alkoholfogyasztásnak. A konstruktum egyik leggyakrabban használt mérőeszköze az Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata ( Drinking Refusal Self-Efficacy Questionnaire – Revised , DRSEQ-R). Cél: A tanulmány célja volt (1) a DRSEQ-R elméleti faktorstruktúrájának tesztelése magyar mintán, (2) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság együttjárásának a vizsgálata az alkohollal kapcsolatos elvárásokkal és a káros alkoholhasználattal, valamint (3) az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatásának a vizsgálata az alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között. Módszerek: A keresztmetszeti kutatás során a résztvevőknek egy önbeszámolón alapuló, online kérdőívcsomagot kellett kitölteniük. A kényelmi mintavétel révén nyert végső mintát 579, az elmúlt év folyamán alkoholt fogyasztó felnőtt személy alkotta (a férfiak aránya 50,6% [ n = 293], átlagéletkor: 25 év [SD = 7,99 év, terjedelem: 18–69 év]). Mérőeszközök: Italozásra vonatkozó Visszautasítási Énhatékonyság Kérdőív Módosított változata, Alkoholkövetkezmények Elvárása Kérdőív, Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredményei szerint kiváló illeszkedés volt látható a DRSEQ-R kérdőív háromfaktoros modellje (szociális nyomás, érzelmi megkönnyebbülés, italozásra való lehetőség faktorok), illetve az azzal statisztikailag ekvivalens alternatív, másodrendű faktort is tartalmazó modell esetében is (χ 2 = 138,539, df = 149, p = 0,720; RMSEA = 0,00; CFI = 1,00; TLI = 1,00). A DRSEQ-R teljes skálája és alskálái egyaránt szignifikáns, negatív irányú és gyenge–közepes együttjárást mutattak a káros alkoholhasználattal ( r S = –0,231 – –0,440; p < 0,001), illetve a pozitív és negatív alkoholelvárásokkal ( r S = –0,303 – –0,474; p < 0,001). A mediációs elemzés eredményeképpen kimutatható volt az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyság közvetítő hatása a pozitív alkoholelvárások és a káros alkoholfogyasztás között (indirekt hatásméret: b [95% CI] = 0,051 [0,033–0,071]). Következtetések: A DRSEQ-R magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, így javasolt lehet a kérdőív felhasználása a hazai klinikai és kutatási gyakorlatban. Az italozásra vonatkozó visszautasítási énhatékonyságnak fontos szerepe lehet – az alkoholelvárások mellett – az alkoholfogyasztás és az abból eredő problémák magyarázatában.

Actions (login required)

Edit Item